Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Borel, F�lix Edouard Justin Emile Saint Affrique, Franciaorsz�g, 1871. jan. 7. - P�rizs, 1956. febr. 3. Francia matematikus, politikus Az �cole Normale Sup�rieure tanul�ja lett 1889-ben. 1893-ban doktor�lt, ezut�n a Lille-i Egyetemen, majd 1897-ben az �cole Normale Sup�rieure-ben oktatott. 1905-ben a Francia Matematikai T�rsas�g eln�k�v� v�lasztott�k meg. 1909-ben a Sorbonne F�ggv�nyelm�leti Tansz�k�t kapta meg, amelyet kifejezetten neki alap�tottak, ezt az �ll�st 1941-ig t�lt�tte be. 1921-ben a Francia Tudom�nyos Akad�mia tagja lett, 1933-ban megv�lasztott�k az int�zm�ny aleln�k�nek, 1934-t�l pedig az eln�k�nek. Az 1920-as - 1940-es �vekben a politikai �letben is akt�van r�szt vett. A 2. vil�gh�bor� idej�n r�szt vett a francia ellen�ll�sban. A matematika sz�mos ter�let�n �rt el alapvet� fontoss�g� eredm�nyeket, �gy a sorozatok, komplex f�ggv�nyek, differenci�legyenletek, a val�sz�n�s�gsz�m�t�s ter�let�n. Henri Lebesgue-gel egyetemben a m�rt�kelm�let, illetve annak a val�sz�n�s�gelm�let ter�n t�rt�n� alkalmaz�s�nak �tt�r�je, a modern val�s f�ggv�nytan egyik megalapoz�ja. A Borel-m�rt�k �s Borel-halmaztest a modern val�sz�n�s�gsz�m�t�sban is fontos szerepet j�tszik. �sszekapcsolta a hiperbolikus geometri�t �s a speci�lis relativit�s elm�let�t. A j�t�kelm�let ter�let�n �rt el eredm�nyeket, a bridzs k�rtyaj�t�k tanulm�nyoz�s�val is foglalkozott. Nev�hez f�z�dik az a gondolatk�s�rlet, amely "v�gtelen sok majom t�tel" (infinite monkey theorem) n�ven vonult be a k�ztudatba. Sz�mos t�tel �s fogalom kapcsol�dik a nev�hez, �gy a m�r eml�tetteken k�v�l a Heine-Borel-t�tel, a Borel-lemma. Az egyik kr�tert r�la nevezt�k el a Holdon.
	Web dokumentumok