Olasz származású cseh matematikus, filozófus
1796-ban a Prágai Egyetem Filozófia Karára nyert felvételt. Itt a filozófia mellett matematikát is tanult. Jelentõs ismeretelméleti tanokat dolgozott ki; ez az érdeklõdés okozta, hogy a matematikának is a filozofikus oldala érdekelte. 1804-ben sikeresen megvédte a doktori értekezését a geometria témakörébõl. Sok munkát tervezett, de eredményei igazán csak halála után váltak ismertté. Egy középértéktétel bizonyításáról szóló cikkében már megjelent az a fogalom, amit ma Cauchy-sorozat néven ismerünk. Ez a definíció Cauchy-nál csak négy évvel késõbb jelent meg. 1830 és 1840 között, Grössenlehre címû munkájában megpróbálta a teljes matematikát logikai alapokra helyezni, de ezt már nem tudta befejezni. Remélte, hogy tanítványai elvégzik helyette ezt a munkát. A végtelennel kapcsolatos ellentmondásokról szóló Paradoxien des Unendlichen címû könyvét csak 1851-ben, halála után három évvel adta ki egy tanítványa. Itt jelent meg elõször a halmaz szó (Menge). A végtelen fogalmának tárgyalása során Bolzano sok olyan eredményt kapott, ami elõfutára volt Georg Cantor végtelen halmazokkal kapcsolatos munkájának. Sikerült olyan függvényt találnia, amely folytonos ugyan, de sehol sem differenciálható.