Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Boltzmann, Ludwig Eduard B�cs, Osztr�k Cs�sz�rs�g, 1844. febr. 20. - Duino, Osztr�k-Magyar Monarchia, (ma Olaszorsz�g), 1906. szept. 5. Osztr�k fizikus B�csben az egyetemen Ettingshausen, Loschmidt, Stefan �s Petzval (J�zsef) voltak a tan�rai. Josef Stefan ismertette meg Maxwell munk�j�val, ennek nyom�n �rta meg a g�zok kinetikai elm�let�t kifejt� doktori disszert�ci�j�t m�r 1866-ban. M�g k�t �vig dolgozott Stefan mellett, majd Grazban nyerte el az elm�leti fizikai tansz�ket. Itt ismerte meg k�s�bbi feles�g�t, aki az � t�mogat�s�val v�gezte el Grazban a matematika-fizika tan�ri szakot (az egyetemnek akkoriban csak f�rfi hallgat�i voltak). R�vid heidelbergi, berlini �s b�csi kit�r�k ut�n �jra Grazba t�rt vissza, ahol a k�s�rleti fizikai tansz�ket vette �t �s vezette 14 �ven �t. K�zben elm�leti megalapoz�st adott Stefan k�s�rletileg meg�llap�tott h�sug�rz�s-t�rv�ny�re, melyet az�ta Stefan-Boltzmann t�rv�nynek neveznek. Grazban tan�tv�nya volt Arrhenius �s Nernst is. 1890-ben M�nchenben, majd h�rom �v m�lva - Stefan hal�la ut�n - B�csben lett az elm�leti fizika professzora. Itteni tan�tv�nyai k�z�l Lise Meitner �s Paul Ehrenfest neve �rdemel eml�t�st. �d�z k�zdelmet folytatott statisztikus mechanikai elm�let�nek elismertet�s��rt, e k�zdelemben gyakran voltak depresszi�s rohamai. Az egyik ilyen alkalommal Trieszt mellett az �ngyilkoss�gba menek�lt. B�csi s�reml�k�n Boltzmann neve felett olvashat� a h�res formula: S = k.logW. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok