Építőmérnök, hidrológus, egyetemi tanár
1931-ben szerzett mérnöki oklevelet a műegyetemen, 1937-ben jogi végbizonyítványt a magyaróvári Gazdasági Akadémián. 1938-ban Master of Science fokozatot szerzett az iowai egyetemen, majd 1942-ben műszaki doktori címet Budapesten. 1941-től a Vízrajzi Intézetben (1945-től 1995-ig igazgatóként), 1955-1962 között a kísérleti osztály és a hidraulikai laboratórium alapító vezetőjeként a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézetben dolgozott. Az 1946-1947-es tanév kezdetétől a BME I. Vízépítéstani Tanszékén meghívott előadó lett. 1962. augusztus 1-jétől egyetemi tanárrá nevezték ki. Tevékenysége kiterjedt a tervezésre, kivitelezésre, kutatásra és oktatásra. Elméleti hidraulikai kutatásokkal, hordalékmozgás-mérésekkel foglalkozott. Tudományos eredményei világviszonylatban elismertek. Számos hazai és külföldi kitüntetés birtokosa volt. 1962-ben az MTA levelező, 1973-ban rendes tagjává választották.