Kémikus, egyetemi tanár
1939-ben a műszaki egyetemen vegyészmérnöki oklevelet, 1949-ben műszaki doktori oklevelet szerzett. A gyógyszerkémiának kötelezte el magát 1945-1949-ig az Egger Gyógyszergyár kutató-gyógyszerésze volt. 1950-1956-ig a BME Vegyészmérnöki Karán a gyógyszerkémia előadója. 1956 után az USA-ban telepedett le, a New York-i Cornell Egyetem Orvostudományi Kar Biokémiai Intézete tudományos munkatársa, a New Jersey-i Squibb Orvostudományi Kutatóintézete Peptidcsoportjának vezetője 1966-ig. 1966-1983-ig a clevelandi Western Research Egyetem Kémiai és Biokémiai Intézet egyetemi tanára, emeritusz professzor. Peptidkémiával foglalkozott, a peptidszintézis kérdéseinek világhírű kutatója. Nevéhez fűződik a modern peptidkémia máig alkalmazott egyik szintetikus módszerének, a nitrofenil aktív észteres kapcsolásának kidolgozása, majd elsőként alkalmazta ezt számos peptidhormon szintézisében. Kidolgozta továbbá a lépésenkénti peptidlánc-építés stratégiáját, majd megvalósította az emésztést szabályozó hormon, a szekretin első szintézisét. Az Amerikai Kémiai Társaság és az Amerikai Biokémiai Társaság tagja. 1990-től az MTA külső tagja.