Geológus, bányamérnök
1862-ben a selmecbányai Bányászati Akadémián szerzett bányamérnöki oklevelet. 1864-től a bécsi földtani intézet, majd a bécsi pénzügyminisztérium bányászati osztályának munkatársa. 1867-ben a pesti pénzügyminisztériumba helyezték, 1869-től a Földtani Intézetben geológus, 1872-ben főgeológus, 1882-1908-ig a Földtani Intézet igazgatója. Vezetése alatt épült fel az intézet székháza, melyben a geológiai múzeum is elhelyezést nyert. A Magyarhoni Földtani Társulatnak 1889-től alelnöke, 1895-1901-ig elnöke. Az ő kezdeményezésére indult meg a kőolajkutatás Magyarországon. Munkássága úttörő jelentőségű a geológiai szintezés és térképezés területén is. A Földtani Társulat neki ítélte első ízben a máramarosi kőolajvidék ismertetéséért a Szabó József-emlékérmet. Elsősorban a Bükk, a D-i Bakony és a Mecsek földtani és őslénytani viszonyait tanulmányozta. Fia Böckh Hugó, geológus. 1876-tól az MTA tagja.