Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Bochart de Saron, Jean-Baptiste-Gaspard P�rizs, Franciaorsz�g, 1730. jan. 16. - P�rizs, 1794. �pr. 20. Francia matematikus, csillag�sz A Louis Le Grand jezsuita koll�giumban tanult, majd jog�szk�nt a rangl�tr�t bej�rva 1789 febru�rj�ban a p�rizsi parlament eln�ke lett. 1790-ben a parlament feloszlat�sa ellen tiltakoz�kkal egy�tt �t is letart�ztatt�k, majd 1794-ben kiv�gezt�k. Fontos tudom�nyos eredm�nyei a csillag�szathoz k�thet�k. Sz�mos igen j� min�s�g� optikai eszk�zt k�sz�tett, jelent�s gy�jtem�ny�ben pedig a legjobb eur�pai gy�rt�k (pl. az angol Dollond �s Ramsden) m�szerei voltak megtal�lhat�ak. Ezeket csillag�sz bar�tai haszn�lhatt�k, pl. Charles Messier, aki 15 �st�k�st fedezett fel, �s az els� k�dfolt-katal�gust k�sz�tette. Messier megfigyel�sei alapj�n Bochart sz�m�totta az �st�k�s�k p�ly�it, kidolgozott egy numerikus m�dszert, amely seg�ts�g�vel n�h�ny megfigyel�s ut�n m�r meghat�rozhat� volt egy �gitest p�ly�ja. 1781-ben a William Herschel �ltal felfedezett �gitest p�ly�j�nak sz�m�t�sa k�zben ismerte fel, hogy nem �st�k�sr�l, hanem a Naprendszer �j bolyg�j�r�l van sz�, amely k�s�bb az Ur�nusz nevet kapta. J� anyagi helyzete megengedte sz�m�ra, hogy a mec�n�sk�nt tudom�nyos m�vek kiad�s�t (pl. Laplace munk�j�t) is t�mogassa. 1779-ben az Akad�mia tiszteleti tagj�v� is megv�lasztott�k. (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok