Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Blau, Marietta B�cs, Ausztria, 1894. �pr. 29. - B�cs, 1970. jan. 27. Osztr�k fizikus A b�csi egyetemen tanult matematik�t �s fizik�t, 1919-ben doktor�lt. Sz�rmaz�sa �s n�i mivolta miatt nehezen fogadta el a korabeli tudom�nyos vil�g. K�l�nb�z� �szt�nd�jakb�l t�bb int�zetet l�togatott sorra, pl. G�ttingenben Pohl, P�rizsban Marie Curie mellett is dolgozott. 1923-t�l fizet�s n�lk�li munkat�rsk�nt dolgozhatott a b�csi akad�mia R�dium Int�zet�ben. Hertha Warmbacherrel kifejlesztettek egy m�dszert, amellyel alfa-r�szecsk�k �s protonok p�ly�inak detekt�l�sa �s energi�juk meghat�roz�sa volt lehets�ges fotoemulzi�ban. Ek�zben 1937-ben felfedezt�k azt a jelens�get, amelynek sor�n nagyenergi�j� kozmikus r�szecsk�k egy atommaggal �tk�zve r�szecsk�k sokas�g�t ("csillagot") l�trehozva hagynak nyomot az emulzi�ban. A fotoemulzi�s m�dszer felhaszn�l�s�val tett felfedez�sei�rt Cecil Powell amerikai fizikus kapott 1950-ben Nobel-d�jat (Erwin Schr�dinger a k�t osztr�k fizikusn�t is a d�jra jel�lte). B�cs n�met megsz�ll�sa ut�n k�lf�ldre menek�lt, Einstein seg�ts�g�vel a mexik�i m�egyetemen kapott �ll�st, 1944-ben az Egyes�lt �llamokba k�lt�zhetett, ahol v�g�l a Miami Egyetemen dolgozott. 1960-ban t�rt vissza B�csbe, ahol - ism�t fizet�s n�lk�l - folytatta a 22 �vvel azel�tt f�lbehagyott munk�t. Egy munkacsoportot vezetett, ahol a CERN r�szecskenyom-felv�teleinek elemz�s�vel foglalkoztak. 1962-ben megkapta az osztr�k Schr�dinger-d�jat, de az akad�mi�nak soha nem lett tagja. (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok