Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Bl�thy Ott� T�tusz Tata, 1860. aug. 11. - Budapest, 1939. szept. 26. G�p�szm�rn�k F�iskolai tanulm�nyait a b�csi m�egyetemen v�gezte. 1883-ban a Ganz-gy�r �jonnan l�tes�tett villamoss�gi oszt�ly�ba l�pett. �j munkak�r�ben felismerte a m�gneses Ohm-t�rv�ny gyakorlati alkalmaz�s�t, s ennek seg�ts�g�vel, a k�lf�ldet megel�zve g�peit sz�m�t�sok alapj�n m�retezte. Az 1884-i torin�i ki�ll�t�son ismerte meg a Gaulard-Gibbs v�ltakoz� �ram� eloszt�rendszert. 1885-ben Zipernowskyval �s D�rivel egy�tt alapszabadalmat jelentett be p�rhuzamos kapcsol�s�, tetsz�leges �tt�tel�, v�ltakoz� �ram� induktorok alkalmaz�s�n alapul� �rameloszt� rendszerre. M�g ugyanez �vben induktorait z�rt vasmaggal l�tta el. Ezzel megsz�letett a mai transzform�tor. 1889 v�g�n ker�ltek forgalomba az els� indukci�s watt�ra-sz�ml�l�k (�ramfogyaszt�s-m�r�k). Jelent�s �rdemei vannak az egyf�zis�, soros kapcsol�s� kommut�toros motorok kifejleszt�se k�r�l. 1891-ben a villamosm�vek �zemi felt�teleinek megfelel� �nm�k�d� fordulatsz�m-szab�lyoz�t szerkesztett v�zturbin�k sz�m�ra. A g�zturbina megjelen�s�vel 1903-ban n�gyp�lus�, majd egyre n�vekv� teljes�tm�ny�, 2 p�lus� turb�gener�torokat szerkesztett. 1912-ben szabadalmaztatta az �ramsz�ml�l�k hiteles�t�s�re szolg�l� sztroboszkopikus elj�r�st. Maradand� �rdemei k�z� tartozik a nagyvas�ti villamosmozdonyok f�zisv�lt�j�nak t�k�letes�t�se. Nagy nyelvtehets�ge kiv�l� fejsz�mol�-k�pess�ggel p�rosult; mint bonyolult sakkfeladv�nyok szerz�je. 1927-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok