Fizikus, tudománytörténész, műegyetemi tanár
1950-ben végzett az ELTE matematika-fizika tanár szakán. A filozófia szakot is elvégezte 1957-ben. 1959-ben tanársegéd a BME (akkor ÉKMüE) Kísérleti Fizikai Tanszékén, melyet Gyulai Zoltán akadémikus vezetett. Kandidátusi disszertációját 1969-ban védte meg. Felső éves közlekedésmérnök-hallgatóknak kvantummechanikát, relativitáselméletet tanított több évtizeden keresztül. 1975-ben nevezték ki tanszékvezetőnek. Az ő tanszékvezetése idején indultak el a kvantumoptikai kutatások. Egyetemi tanárrá 1981-ben nevezték ki. A tanszékvezetésről 1988-ban leköszönt. A BME egyik rektorhelyettese 1978-1987 között, sokat tett azért, hogy a BME-n létrejöjjön a Természet- és Társadalomtudományi Kar. Számos nemzetközi szervezet magyar nemzeti bizottságának volt tagja. 1996-tól a Gábor Dénes Főiskolán az Alaptudományi Tanszék vezetője lett. A Főiskolán és a LSI Informatikai Oktatóközpontban a tudományos főigazgató- helyettesi posztot is betöltötte. A Fizikai Szemlében számos cikke, recenziója jelent meg.