Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Berthelot, Pierre Eugène Marcellin P�rizs, Franciaorsz�g, 1827. okt. 27. - P�rizs, 1907. m�rc. 18. Francia szerves- �s fizikai-k�mikus, tudom�nyt�rt�n�sz �s korm�nytisztvisel� 1851-ben kezdte p�ly�j�t Antoine-J�rome Balard munkat�rsak�nt a p�rizsi Collège de France-ban. 1859-ben lett a p�rizsi �cole Sup�rieure de Pharmacie szervesk�mia professzora, majd 1865-ben elv�llalta a Collège de France-ben sz�m�ra l�trehozott szervesk�miai tansz�k vezet�s�t. A fels�oktat�s fel�gyel�jek�nt 1876-ban tev�keny r�szt v�llalt oktat�si k�rd�sek megold�s�ban. 1881-ben �r�k�s szen�torr� v�lasztott�k. A k�zoktat�si miniszteri (1886-1887) �s k�l�gyminiszteri (1895-1896) poszton is m�k�d�tt. Fontos kutat�sokat v�gzett az alkoholok �s karbonsavak k�r�ben, a sz�nhidrog�nek (egyebek k�z�tt az acetil�n) szint�zis�ben �s a reakci�sebess�g vizsg�lat�ban. A robban�anyagokkal v�gzett munk�ja eredm�nyek�nt felfedezte a nyom�shull�mot. Bevezette az exoterm �s endoterm reakci�k fogalm�t �s �jra felfedezte a bakt�riumok szerep�t a talaj nitrog�n-megk�t�s�ben. Az alk�mia �s a k�mia t�rt�net�r�l sz�l� �r�sai a maguk ter�let�n klasszikus m�vek. Sok cikket �rt a La Grande Encyclop�die-be, melynek a megalap�t�ja volt. Munk�ss�g�nak v�gs� szakasz�t a mez�gazdas�gi k�mi�nak, valamint t�rt�nelmi �r�sainak szentelte. 1889-ben k�vette Louis Pasteurt a p�rizsi Tudom�nyos Akad�mia titk�ri sz�k�ben.
	Web dokumentumok