Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Bernoulli, Jacob Basel, Sv�jc, 1654. dec. 27. - Basel, 1705. aug. 16. Sv�jci matematikus J�m�d� keresked�csal�dban sz�letett. Johann Bernoulli b�tyja. Teol�gi�t tanult, apja akarata ellen�re k�pezte mag�t matematik�ban. Mag�ntan�t�s �s tanulm�nyutak ut�n 1687-ben megh�vt�k a baseli egyetem matematika tansz�k�re, melyet hal�l�ig vezetett. A tansz�ket hal�la ut�n �ccse, Johann vette �t. Testv�r�vel, Johann-nal egy�tt kor�nak egyik legjelent�sebb �s legnagyobb hat�s� matematikusa volt. Jelent�s szerepe volt a matematikai anal�zis �s a val�sz�n�s�gsz�m�t�s megalapoz�s�ban. � fogalmazta meg a nagy sz�mok t�rv�ny�t. Matematikai bizony�t�si m�dszerr� � fejlesztette a teljes indukci�t. Nagy m�v�t "Ars conjectandi" c�mmel hal�la ut�n unoka�ccse, Nicolaus I Bernoulli adta ki. A matematik�ban sz�mos fogalom kapcsol�dik a nev�hez, �gy a Bernoulli-eloszl�s, a Bernoulli-sz�mok, a Bernoulli-egyenl�tlens�g �s m�g sok m�s fogalom. �ccs�vel, Johannal folytatott vit�ja vezetett a vari�ci�sz�m�t�s megalapoz�s�hoz.
	Web dokumentumok