Gépészmérnök
Egyetemi tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte, ahol 1926-ban gépészmérnöki oklevelet szerzett. 1926-1929-ben az Elektromos Szerelési Vállalatnál építésvezető mérnök, 1929-1931-ben a bábolnai és kisbéri ménesbirtokok villamosítási munkálatainak vezetője, 1931-1936-ban a Kereskedelmi Minisztérium gépészmérnöke. 1936-1946-ban az Iparügyi Minisztérium gépészeti főosztályának főmérnöke. 1949-1952-ben az Országos Vízgazdálkodási Hivatal mélyfúró csoportjának vezetője. 1953-1964 között az Országos Földtani Igazgatóság csoportvezetője, 1964-től nyugalomba vonulásáig, 1975-ig a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet osztályvezetője. Fő kutatási területei a törpevízműves vízellátás és a gyakorlati geotermikus kutatás. Az államosított vízkútfúró-ipar egyik megteremtője és irányítója volt. Nagy érdemei voltak a korszerű hévízkutatás feltételeinek megteremtésében.