| Belopolszkij, Aristarh Apollonovics (Belopolsky, Aristarkh Apollonovich) Moszkva, Oroszország, 1854. júl. 13. - Moszkva, 1934. máj. 16. Orosz asztrofizikus A spektroszkópikus mérések jelentÅ‘s művelÅ‘je. A moszkvai Egyetemet elvégezve az egyetemi obszervatóriumban az asztrofizika oroszországi úttörÅ‘jének, F. A. Bregyihinnek munkatársa, 1888-tól a Szentpétervár melletti Pulkovói Császári Obszervatóriumnak (majd a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Központi Obszervatóriumának) vezetÅ‘ csillagásza, 1916-18 közt igazgatója. 1894-tÅ‘l szÃnképelemzÅ‘ műszereinek tökéletesÃtésével, rendkÃvül pontos mérések segÃtségével számos, egymás körül igen közel keringÅ‘ ún. spektroszkópikus csillag-párt fedezett fel. ElsÅ‘ként állapÃtotta meg a spektrumok Doppler-eltolódása alapján, hogy a Jupiter vastag légkörének tengelyforgása az egyenlÃtÅ‘n gyorsabb, mint a pólusok közelében (1896). Kimutatta (a német H. SeeligertÅ‘l és az amerikai J. E. KeelertÅ‘l függetlenül), hogy a Szaturnusz gyűrűje porszemekbÅ‘l áll (1895). 1916-tól a rendszeres napfényképezés irányÃtója. A londoni Királyi Csillagászati Társaság és az Itáliai Spektroszkópiai Társaság tiszteletbeli tagja, a párizsi Akadémia Janssen-érmével jutalmazták. Nevét egy holdkráter és az 1004.sz. kisbolygó viseli. (Bartha Lajos)
|  | | Web dokumentumok |