Hist�ria - Tud�snapt�r -

	B�k�sy Gy�rgy Budapest, 1899. j�n. 3. - Honolulu, 1972. j�n. 13. Magyar sz�let�s� biofizikus, Nobel-d�jas Vegy�szm�rn�ki diplom�j�t Sv�jcban szerezte, de Magyarorsz�gon, Tangl K�rolyn�l doktor�lt k�s�rleti fizik�b�l. Ut�na a Postak�s�rleti �llom�son kezdett dolgozni, ahol a telefonon kereszt�li hang�tvitel jav�t�sa volt a feladata. Ez�rt kezdett �rdekl�dni az emberi hall�szerv m�k�d�se ir�nt. Miut�n megtanulta az erre vonatkoz� elm�leteket, k�s�rleti kutat�sba kezdett az elm�letek ellen�rz�s�re, majd korrig�l�s�ra. 1940-ben a tudom�nyegyetem II. sz. Fizikai Int�zet�nek vezet�s�re k�rt�k fel, de megtarthatta mellette a Postak�s�rleti �llom�son bet�lt�tt vezet� kutat�i �ll�s�t. A h�bor� alatt az �llom�st lebomb�zt�k, ezut�n az �rt�kes egyetemi eszk�z�ket igyekezett menteni. A h�bor� ut�n el�sz�r Stockholmban fejlesztett ki egy audiom�tert, majd a Harvard Egyetemen tett tanulm�ny�tj�n folytatta Budapesten megkezdett hall�skutat�sait. 1949-ben itthon disszidenss� nyilv�n�tott�k �s kiz�rt�k arr�l a Magyar Tudom�nyos Akad�mi�r�l, melynek nagyjutalm�t nyerte el 1946-ban. Soha t�bb� nem t�rt vissza Magyarorsz�gra. 1961-ben kapta meg az orvosi-�lettani Nobel-d�jat "a f�l csig�j�ban l�trej�v� inger�letek fizikai mechanizmus�nak felfedez�s��rt". �let�nek utols� �veit Honoluluban t�lt�tte az ottani egyetemen, ahol kutat�si t�m�j�t kisz�les�tve, �ltal�ban az emberi �rz�kel�s kutat�s�val foglalkozott. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok