Matematikatanár, sakkozó
Debrecenben matematikatanári oklevelet szerzett. Budapesten tanár, majd szakfelügyelő, végül igazgató 1945-ig, majd 1951-ig fővárosi tisztviselő volt. 1951-től sportújságíróként és sakkoktatóként dolgozott, a Magyar Sakkélet főmunkatársa volt. Négy évtizeden át a magyar sakkozás meghatározó egyénisége. 1950-1970 között a Magyar Sakkszövetség elnökségi tagja. A nemzetközi nagymesteri címet 1954-ben kapta meg. Nyolc ízben nyerte meg a magyar sakkbajnokságot. Számos nemzetközi tornán eredményesen képviselte a magyar színeket. Kiváló sakkpedagógus és szakíró volt. A sakkozás világbajnokairól írt könyve németül és franciául is megjelent. Előadások tartására meghívást kapott Svájcba és az NSZK-ba is.