Hist�ria - Tud�snapt�r -

	B�r�ny R�bert B�cs, Osztr�k-Magyar Monarchia, 1876. �pr. 22. - Uppsala, Sv�dorsz�g, 1936. �pr. 8. Osztr�k sz�let�s� sv�d orvos, egyetemi tan�r, Nobel-d�jas B�csben sz�letett, apja magyar sz�let�s� volt. Orvosi oklevel�t B�csben szerezte, majd belgy�gy�szati �s pszichi�triai tanulm�nyokat folytatott. 1905-t�l a b�csi orvosi egyetem f�l�szeti klinik�j�n dolgozott, majd 1909-t�l docens volt. Az 1. vil�gh�bor�ban hadik�rh�zi oszt�lyvezet� orvos, a f�l-orr-g�g�szet vezet�je. 1915-ben hadifogolyk�nt �rtes�lt arr�l, hogy neki �t�lt�k az 1914 �vi orvosi Nobel-d�jat. A sv�d korm�ny k�zbenj�r�s�ra szabadult ki �s 1916-ban vehette �t a d�jat. B�csben nem kapott tansz�ket, ez�rt Sv�dorsz�gba t�vozott, 1926-t�l hal�l�ig az uppsalai egyetem f�l-orr-g�g�szeti tansz�k�nek tansz�kvezet� egyetemi tan�ra volt. A Nobel-d�jat a bels� f�lben lev� egyens�ly�rz� szerv �let- �s k�rtan�val kapcsolatos munk�i�rt kapta. Le�rta az egyens�ly�rz� funkci�k vizsg�lati m�dszereit, valamint kidolgozta a friss l�v�si s�r�l�sek seb�szeti ell�t�si m�dszereit. Az id�lt homlok�reg-gyullad�s gy�gy�t�s�ra javasolt m�t�ti elj�r�st, amelyet B�r�ny-m�t�tnek neveznek. Munk�ss�g�t t�bb magas szakmai kit�ntet�ssel ismert�k el. 1960-ban B�r�ny T�rsulat alakult Uppsal�ban.
	Web dokumentumok