Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Banting, Frederick Grant, Sir Ontario, Alliston, Kanada, 1891. nov. 14. - �jfundland, Musgrave Harbour, 1941. febr. 21. Kanadai orvos, Nobel-d�jas A Toront�i Egyetemen tanult orvostudom�nyt. Az 1. vil�gh�bor� alatt a kanadai hadsereg hadik�rh�zaiban szolg�lt. A h�bor� ut�n Toront�ban befejezte tanulm�nyait �s ortop�d seb�sz lett. 1920 j�lius�t�l Londonban (Ontario) praktiz�lt, e mellett ortop�di�t �s farmakol�gi�t tan�tott a University of Western Ontario-n. Ek�zben azonban foglalkoztatta az, hogyan lehetne izol�lni a hasny�lmirigy Langerhans-szigetei �ltal kiv�lasztott hormont, amely a cukorbetegs�g kezel�s�t lehet�v� tenn�. A Toront�i Egyetemen 1921-ben John Macleodhoz, a cukorbetegs�g elismert szak�rt�j�hez fordult, aki kutat�si lehet�s�get adott neki laborat�rium�ban. Itt Charles Best seg�ts�g�vel siker�lt izol�lnia az inzulint, hamarosan megindulhatott az ipari el��ll�t�s is. A felfedez�s�rt Banting �s Macleod 1923-ban megosztva megkapt�k az orvosi Nobel-d�jat. Banting felh�bor�t�nak tartotta, hogy Best nem r�szes�lt a Nobel-d�jban, mivel ez id�ben m�g nem fejezte be egyetemi tanulm�nyait, ez�rt a d�j �sszeg�nek r� es� r�sz�t megosztotta Best-tel. A tov�bbiakban a r�k kutat�s�n is dolgozott. Az 1930-as �vekben Banting katonai kutat�si projektekben vett r�szt, �gy foglalkozott a rep�l�s fiziol�giai probl�m�ival, r�szt vett a pil�t�k sz�m�ra k�sz�tett �n. anti-G-ruha els� gener�ci�j�nak kifejleszt�s�ben, valamint biol�giai fegyverek kutat�s�ban is. A h�bor� alatt katonai szolg�latba l�pett, rep�l�balesetben halt meg.
	Web dokumentumok