Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Baldi, Bernardino Urbino, It�lia, 1553. j�n. 5. - Urbino, 1617. okt. 10. It�liai matematikus, tudom�nyt�rt�n�sz, m�szerk�sz�t�, egyh�zi vezet� Raffaello Sanzio (1483-1520) fest� �s �p�t�sz sz�let�si helyek�nt vil�gh�r� Urbino kisv�ros egyik nemesi csal�dj�b�l sz�rmazott. A matematikus �s csillag�sz Pergai Apoll�niusz tan�t�s�t n�pszer�s�t�, szint�n urbin�i Federico Commendino ismertette meg vele a matematika m�lys�geit �s keltette fel az �rdekl�d�s�t. Baldi k�s�bb P�du�ban �s R�m�ban is tanult, majd visszat�rt sz�l�v�ros�ba. Nyelvzseni volt, 16 nyelvr�l ford�tott; hercegek �s b�borosok voltak b�szk�k a bar�ts�g�ra. A gazdag Guastalla ap�tja lett az 1585 �s 1607 k�z�tti �vekre. Sok fennmaradt munk�j�nak egyike Arisztotel�sz mechanik�j�t t�rgyalja, de feldolgozta a g�r�g, az arab �s az it�liai matematika t�rt�net�t is (k�tsz�zn�l t�bb tud�s eredm�nyeit r�szletezve). Kopernikusz legr�gebbi �letrajz�r�ja volt. Sajn�latos, hogy Baldi �let�ben a munk�i mind k�ziratban maradtak, k�zt�k az 1583-ban szerkesztett magyar-olasz kissz�t�r is (mely jelenleg N�poly egyik f�ltett kincse). Baldi foglalkozott m�g az ir�nyt�k �s a nap�r�k pontos�t�s�val is. Matematikat�rt�nete csak 1707-ben ker�lt nyomd�ba. (Hujter Mih�ly)
	Web dokumentumok