Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Apianus, Petrus (Bienewitz vagy Bennewitz, Peter) Leisnig, Sz�szorsz�g, (ma N�metorsz�g), 1495. �pr. 16. - Ingolstadt, Bajororsz�g, (ma N�metorsz�g), 1552. �pr. 21. N�met matematikus, t�rk�p�sz, m�szerk�sz�t� Tanulm�nyait Lipcs�ben kezdte, ekkor vette fel a humanista latin "Apianus" nevet. 1519-ben a b�csi Egyetemen Georg Tanst�tter tan�tv�nya. 1521-ben Regensburgba, majd Landshutba k�lt�z�tt. 1527-ben az ingolstadti egyetem matematikusa, itt nyomd�t alap�tott, ahol els�sorban t�rk�peket adott ki. F�ldrajzzal �s csillag�szattal foglalkozott. A XVI. sz. elej�n fellend�l� tengerhaj�z�s k�sztette Cosmographicus liber. c. csillag�szati �s navig�ci�s k�nyv�nek kiad�s�ra (1524), amelynek Gemma Frisius �ltal �tdolgozott v�ltozata 30 kiad�st �rt meg, 14 nyelven. Az 1540-ben kiadott Astronomicum Caesareum c. nagy m�ve a g�mbi csillag�szati sz�m�t�sokat egyszer�s�t� forg� sz�mol�t�rcs�k (Apianus-f�le volvell�k) sorozat�t tette k�zz�. Meg�llap�totta, hogy az �st�k�s�k cs�v�ja a Nappal ellent�tes ir�nyba mutat. Nap�r�kat �s csillag�szati m�r�eszk�z�ket szerkesztett, ezekr�l r�szletes le�r�sokat k�z�lt. Els�k k�zt javasolta, hogy a f�ldrajzi hossz�s�gokat a Holdnak az �ll�csillagokt�l val� t�vols�ga seg�ts�g�vel hat�rozz�k meg. V. K�roly n�met-r�mai cs�sz�r udvari matematikus�v� nevezte ki, �s lovagi rangra emelte. F�ldm�r� munk�j�t fia, Philipp Apianus folytatta. Apianus nyomtatta ki az �ltala kifejlesztett nyomtat�si technol�gi�val Magyarorsz�g els�, L�z�r �ltal �ssze�ll�tott t�rk�p�t (Tabulae Hungariae ad quatuor latera). Nev�t ma egy holdkr�ter, �s a 19135.sz. kisbolyg� is �rzi. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok