Német matematikus, térképész, műszerkészítő
Tanulmányait Lipcsében kezdte, ekkor vette fel a humanista latin "Apianus" nevet. 1519-ben a bécsi Egyetemen Georg Tanstätter tanítványa. 1521-ben Regensburgba, majd Landshutba költözött. 1527-ben az ingolstadti egyetem matematikusa, itt nyomdát alapított, ahol elsÅ‘sorban térképeket adott ki. Földrajzzal és csillagászattal foglalkozott. A XVI. sz. elején fellendülÅ‘ tengerhajózás késztette Cosmographicus liber. c. csillagászati és navigációs könyvének kiadására (1524), amelynek Gemma Frisius által átdolgozott változata 30 kiadást ért meg, 14 nyelven. Az 1540-ben kiadott Astronomicum Caesareum c. nagy műve a gömbi csillagászati számításokat egyszerűsítÅ‘ forgó számolótárcsák (Apianus-féle volvellák) sorozatát tette közzé. Megállapította, hogy az üstökösök csóvája a Nappal ellentétes irányba mutat. Napórákat és csillagászati mérÅ‘eszközöket szerkesztett, ezekrÅ‘l részletes leírásokat közölt. ElsÅ‘k közt javasolta, hogy a földrajzi hosszúságokat a Holdnak az állócsillagoktól való távolsága segítségével határozzák meg. V. Károly német-római császár udvari matematikusává nevezte ki, és lovagi rangra emelte. FöldmérÅ‘ munkáját fia, Philipp Apianus folytatta. Apianus nyomtatta ki az általa kifejlesztett nyomtatási technológiával Magyarország elsÅ‘, Lázár által összeállított térképét (Tabulae Hungariae ad quatuor latera). Nevét ma egy holdkráter, és a 19135.sz. kisbolygó is Å‘rzi. (Bartha Lajos)