Matematikus
A budapesti zsidó fiúgimnáziumban (pontosabban az Izraelita Hitközség Alapítványi Reálgimnáziumában) a tragikus sorsú Szeles Henrik tanítványaként, 14 éves korától kezdve a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok szenvedélyes problémamegoldója volt. Négy tanévben is közölte újabb és újabb fényképét a Lapokban Faragó Andor. Az érettségi évében õ írta a legjobb dolgozatot az országos matematikai Eötvös-versenyen. Egyetemi tanulmányait viszont meg kellett szakítania a kommunista diákmozgalomban való részvétele miatt, és csak 1957-ben szerezte meg kutató matematikusi oklevelét. A harmincas években a Sorbonne hallgatója volt, a világháborúban a francia ellenállás tagjaként vett részt. A háború után a hazai szakszervezeti mozgalomba kapcsolódott be, de a Rajk-per során õt is letartóztatták, internálták és csak 1956-ban rehabilitálták. Ettõl kezdve alkalmazta õt Rényi Alfréd az MTA Matematikai Kutatóintézetében. Komplex függvénytani kutatásai nemzetközi elismerést arattak, pihenésül a matematika népszerûsítésével és történetével foglalkozó cikkeket publikált. (Dr. Radnai Gyula)