Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Alfv�n, Hannes Olof G�sta Norrk�ping, Sv�dorsz�g, 1908. m�j. 30. - Djursholm, 1995. �pr. 2. Sv�d plazmafizikus, Nobel-d�jas A kozmikus elektrodinamika kutat�si ter�let�nek kidolgoz�ja. A csillag-l�gk�r�k, �s a csillagokb�l kil�p� plazmafelh�k m�gneses �s elektromos jelens�geinek elm�leti kidolgoz�s�val az �n. magnetohidrodinamika megalap�t�ja. 1937-ben kezdte tanulm�nyozni az elektromosan vezet� "folyad�kok" �s a m�gneses terek k�lcs�nhat�s�t, �s megalkotta a plazmafizika tudom�nyter�let�t (a defin�ci� is t�le sz�rmazik), amelynek jelent�s�g�t kozmikus m�retekben el�sz�r ismerte fel. Az �ltala kidolgozott magnetohidrodinamika (MHD) alapj�n r�mutatott, hogy a Napb�l (�s �ltal�ban a csillagokb�l) folyamatos plazma �raml�s indul ki, amelynek igen jelent�s a k�lcs�nhat�sa a k�rnyez� �gitestek (pl. a F�ld) m�gneses ter�vel. Kidolgozta a f�ldk�r�li plazma-�vezetek �s a sarkif�ny, az �st�k�s-cs�v�k szerkezet�nek, valamint a Tej�trendszer m�gnesester�nek elm�let�t. Jelent�sen tov�bb fejlesztette a bolyg�k kialakul�s�nak feltev�s�t. A Sv�d Kir�lyi Akad�mia �s sz�mos k�lf�ldi akad�mi�nak is tagja volt, az amerikai Bruce- �s Franklin-, az orosz Lomonoszov-�rem tulajdonosa, 1970-ben a fizikai Nobel-d�jjal jutalmazt�k megosztva Louis N�el-lel. Nev�t a plazma jelens�gek "Alfv�n-hull�m" elnevez�se, valamint az 1778.sz. kisbolyg� is meg�r�k�ti. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok