Német matematikus, fizikus
A jénai és a göttingeni egyetemeken tanult, Göttingenben doktorált 1861-ben. 1863-tól a jénai egyetemen tanított, 1870-ben lett a fizika és matematika professzora, 1878-ban a csillagászati és a meteorológiai obszervatórium igazgatója. 1866-ban Carl Zeiss felkérte Abbét néhány komolyabb optikai probléma megoldására. 1876-ban Zeiss társul vette be a cégbe, később ő lett a gyár irányítója. Abbe megalkotta az apokromatikus lencserendszert mikroszkópok számára, ez a fény elsődleges és másodlagos színbeli torzulását egyaránt megszünteti. Abbe 1891-ben létrehozta a Karl Zeiss Alapítványt kutatási és szociális célokra. Az elméleti optikában elért elvi és gyakorlati eredményei jelentős előrelépést hoztak a mikroszkóptervezésben és a nagyítás határainak világosabb megértésében (pl. 1870-ben ő vezette be a kondenzorlencse használatát, hogy erős, egyenletes megvilágítást kapjon). Felfedezte a ma Abbe-féle szinuszfeltételnek nevezett optikai képletet.