HUTŸRA FERENC (Szepeshely, 1860. szept. 6. - Budapest, 1934. dec. 22.)

Középiskoláit Egerben és Lőcsén, orvosi tanulmányait Budapesten végezte; 1883-ban avatták orvosdoktorrá. Az egyetemi kórbonctani intézetben Scheuthauer professzor mellett töltött évek után az Állatorvosi Tanintézet kórbonctani osztályán lett tanársegéd, később professzor, majd a belgyógyászat, járványtan, törvényszéki állatorvostan és hússzemle - Azary halálával megüresedett - professzori székét foglalta el. 1897-ben az akadémia rangját elért állatorvosképző intézmény igazgatójává, 1899-ben az egyetemi jellegű Állatorvosi Főiskola rektorává nevezték ki. 1931-ig állt a magyar állatorvosképzés élén. Oktató, kutató és szervező tevékenysége nyomán vált világhírűvé a magyar állatorvosképzés, állatorvostudomány és állategészségügy.

Az 1895-ben hazánkra tört amerikai sertéspestis okának felderítésére, és az ellene irányuló hatékony védőoltási eljárás kidolgozására vizsgálatokat vezetett. Létrejött a ma is működő Phylaxia Oltóanyagtermelő Vállalat. Jelentős elméleti, tudományos és gyakorlati köz- és állategészségügyi eredményeket ért el a tuberkulózis, a takonykór, a tenyészbénaság, a ragadós tüdőlob elleni küzdelemben. Nevéhez fűződik pl. a sertések brucellózisának felfedezése. Világra szóló elismerést váltott ki tanítványával, Marek Józseffel közösen írt német nyelvű kétkötetes, mintegy 2200 oldal terjedelmű belgyógyászati kézikönyve (Jena, 1905.), amely még életében hat német, két orosz, két angol (egyik amerikai), egy olasz és egy spanyol nyelvű kiadásban jelent meg.

Számos könyve, folyóiratcikke is bizonyítja iskola alapító tevékenységét. Nagy jelentőségű állategészségügyi szervező tevékenységet fejtett ki hosszú éveken át, mint a Párizsban székelő nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal alapító tagja, majd igazgató bizottságának több hároméves ciklusban újból és újból megválasztott elnöke, valamint a nemzetközi állatorvos-kongresszusok állandó bizottságának választott elnöke. A világhírű tudóst, egyben a nemzetközi állategészség-politika hivatalos vezéralakját mind itthon, mind külföldön sok elismerés, megtiszteltetés, kitüntetés érte. Rendes, majd tiszteleti tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának; díszdoktora hazai és külföldi egyetemeknek és főiskoláknak; udvari tanácsos, tagja a magyar országgyűlés felsőházának. Neve fokalommá, általa a magyar állatorvos-tudomány, állatorvosképzés és állategészségügy példaképpé vált. Emlékét a fővárosban utcanév, az Állatorvostudományi Egyetem parkjában 1937-ben felállított bronz mellszobor őrzi.

Irodalom

MANNINGER Rezső: H. F. Akadémiai emlékbeszédek. 24/6. Bp., 1944.; KARASSZON Dénes: H. F. Bp., 1975.; Évfordulóink 1984.

Karasszon Dénes