HUSZÁR MÁTYÁS (Kisheresztyén, 1784. - Nagyvárad, 1843. márc. 10.)

A pozsonyi akadémián filozófiát (1796-1798), a kassai akadémián jogot (1799-1800) hallgatott, majd a pesti Tudományegyetem mérnöki intézetében (1800-1804) mérnöki oklevelet szerzett. 1798-1799-ben gyakornokként részt vett Bogdanich Dániel csillagászati helymeghatározásaiban, majd - még oklevelének megszerzése előtt - Litzner János, Heves megye mérnöke mellett uradalmi mérnökgyakornok volt. 1805-ben az egyetem ajánlására Szatmárnémeti városi mérnöke lett. Innen küldték ki 1809-1810-ben másfél éves külföldi tanulmányútra: Olasz-, Francia- és Németországba, valamint Hollandiába. Hazatérve ismét uradalmi mérnök, majd Szatmár megyei mérnök, 1815-től kamarai mérnök Lugoson, majd 1818-tól a nagyváradi kamarai kerület igazgató mérnöke, és a Körösök és a Berettyó felmérésének vezetője volt; közben Vay Miklós kir. biztos megbízásából a Tisza középső szakaszának felmérésével egyidejűleg tervet készített a Tisza szabályozására, mely a későbbi Vásárhelyi-féle terv előfutárának tekinthető. (Már ekkor javasolta a Hortobágy, Zádor és a környező folyókat elzáró tiszadobi töltés megépítését!)

1823-1827-ig a Duna-felmérés vezetője volt, s irányítása alatt készültek el a Duna Dévény és Pétervárad közötti szakaszának felmérési lapjai és szelvényei. A korabeli nemzeti törekvésekkel rokonszenvező magatartása (a nemzeti nyelv használata), valamint - valószínűleg - a katonai felmérések hibáinak ismételt bírálata miatt, 1827-ben elmozdították állásából, és visszahelyizték a nagyváradi kerületbe, a felmérési munkálatok vezetését pedig Vásárhelyi Pálra bízták: H. M. teljesen háttérbe szorítva és elfeledve, s a munkája során szerzett betegségébe belerokkanva halt meg. Sokoldalú gyakorlata, képzettsége és nyelvtudása egyaránt a kortárs mérnökök fölé emelte. Nemcsak mint vízimérnök, hanem mint földmérő mérnök is jelentős: a háromszögelés és szintezés terén egyaránt úttörő munkát végzett. Mint műszerszerkesztő is kitűnt: folyami mérésre is alkalmassá tette a Woltman-szárnyat, s ezzel Pozsonynál 1825-ben vízhozam-méréseket végzett. Újszerű szintezőműszerét utóbb a Voigtländer cég gyártotta. Írásos munkái kéziratban maradtak és részben elkallódtak.

Irodalom