Hofmann, August Wilhelm von, (szül. 1818. ápr. 8. Giessen, Hessen-Darmstadt [Németország] - megh. 1892. máj. 2. Berlin), német kémikus. Az ő és Sir William Henry Perkin anilin kutatásai segítették az anilinfesték ipar alapjainak a lerakását.

Hofmann a Giesseni Egyetemen Justus von Liebig tanítványa volt, 1841-ben doktorált. 1845-ben Londonban az új Royal College of Chemistry első igazgatója lett. 1864-ben Bonnba költözött, de 1865-ben a Berlini Egyetem kémia professzora és laboratóriumának igazgatója lett, itt tanított és kutatott haláláig.

Munkája a szerves kémia nagy területeit fogta át. Első kutatása, a kőszénkátrány vizsgálata vezette el a benzol és a toluol kinyerésére szolgáló gyakorlati módszerekhez, és ezek nitrovegyületekké és aminokká való átalakításához. Előállította a három etil-amint és a tetraetil-ammónium-sót, és kimutatta az ammóniával való szerkezeti rokonságukat. Felfedezte a formaldehidet, a hidrazobenzolt, az izonitrileket és Auguste Cahours társaságában az allil-alkoholt. Az amidok aminokká átalakítására szolgáló módszerét Hofmann-reakciónak nevezik. Módszert dolgozott ki a folyadékok molekulasúlyának a gőzsűrűségből való meghatározására is. Laboratóriumából csaknem ezer tudományos dolgozat került ki, ezek közül közel 300 a saját munkáiról szólt. 1867-ben társalapítója volt a Német Kémiai Társaságnak, az 1868-92 időszakban 14 cikluson át a társaság elnöke volt.

KFKI Home >  História - Tudósnaptár