HILD JÓZSEF (Pest, 1789. dec. 8. - Pest, 1867. márc. 6.)

Építész, H. János építész legidősebb fia, reformkorunk időszakának - Pollack Mihállyal együtt - nagy hatású szakmai vezéregyénisége.

Az építés alatt álló pesti Újépület egyik pavilonjában lakott a Hild család, így gyakorlatilag az építés közepén nevelkedett, ami jelentős befolyással volt érdeklődési körének kialakulására és alapvető szakmai ismereteinek megszerzésére. A kegyes tanítórend pesti gimnáziumába íratták be, ahol kitűnő eredményeket ért el. Tanulmányait az első két év után két évre megszakította, ekkor valószínűleg apjának segédkezett. Szakképzését - egyes adatok szerint - a bécsi akadémián nyerte, de az akadémia és a mesterek tanítványainak névsorában nem szerepel. Rövid ideig az Eszterházyak építészének, Charles Moreau-nak bécsi irodájában dolgozott. Ezt követően, vagy későbbi időben, Olaszországban járt tanulmányúton, de ennek időpontját az egyes források eltérően határozzák meg. 1811-ben, atyja váratlan halála miatt tanulmányait kénytelen volt félbeszakítani, hazatért, hogy anyja özvegyi jogán folytassa apja iparát, és teljesítse annak vállalt kötelezettségeit. 1813-ban már építőmesteri jogának elnyeréséért folyamodott a Helytartótanácshoz, de gyakorlatkiegészítésre utasították, ezért négy és fél hónapot építésvezetőként dolgozott Pollack Mihály egyik munkáján. Mestermunkájának feladatát 1817-ben kapta, de erős elfoglaltsága miatt azt sohasem készítette el. 1836-ban a bécsi képzőművészeti akadámia rendes tagjává, 1842-ben Pest város diszpolgárává választotta. Amikor 1844-ben ismét folyamodott a mesteri cím elnyeréséért, ennek megadásához a helybeli kőművesek céhe eddigi tevékenységére hivatkozva járult hozzá. 1845-ben kinevezték Pest város architektor építészévé.

Rendkívül tevékeny tervezői és építői munkásságot fejtett ki, melyre jellemző, hogy csak Pesten 917 hatóságilag engedélyezett épülettervét ismerjük. Tevékenysége egyaránt felölelte a lakóépületek valamennyi fajtáját (bérház, villa, palota, kastély), a közületi építkezéseket (oktatási, érdekképviseleti, adminisztrációs épületek, fürdők, szállodák, gyárak), de ő volt kora hazai egyházi építészetének is legkiválóbb képviselője. Épületei - számuk és kvalitásuk miatt egyaránt - Pest városképének alakulására döntő hatással voltak.

H. J. építészeti kifejezésmódja, stílusa egységesen a klasszicista szellemet képviseli, annak volt hivatott mestere, bár néhány késői alkotása már romantikus stílusban született. A klasszicizmus antikra épült nemzetközi formanyelvén tervezett épületeit is helyi jelleget tükröző közvetlenséggel, melegséggel alakította ki, a rendelkezésre álló szerényebb építési anyagok tulajdonságaihoz alkalmazkodva, épületei meghittebb egyszerűséget tükröznek.

Igen nagyszámú épületeit jelentéktelen kis irodával tervezte, ami bizonyítja, hogy könnyen és gyorsan dolgozott, beadványi terveinek majd mindegyikén keze vonása, rajzmodora fellelhető. Valamennyi munkája nem tükrözi ugyan építész kvalitását, egy részüket anyagi okokból vállalta, bár vagyont soha nem gyűjtött, és nemegyszer - élete utolsó szakaszában is - anyagi nehézségekkel küzdött.

Tervezett és többségükben megvalósult épületeinek felsorolása itt lehetetlen, csak néhány kiemelkedőt említünk. Több jelentős épülete az idők folyamán elpusztult, így az egykori Kirakodó-tér (ma Roosevelt tér) egységes klasszicista megjelenést adó, zárt egységben sorakozó épületei: a Diana-fürdő (1822), a Libaschinszky-Koburg-palota (1825), a Lloyd-palota (1827), a Nákó-Palota (1833), az Ullmann-palota és a Wieser-ház (1833), a későbbi Európa szálló. Ma is meglevő legfontosabb épületei a városi épületek közül a Marczibányipalota (Október 6. u.), a Tänczer-ház (Akadémia u.), a Károlyi-Trattner-ház (Petőfi S. u.), az egykori Valero selyemgyár (Honvéd u.), a volt Tigris szálló (Nádor u.), a Gross-ház (József nádor tér), a Heinrich-ház (Apáczai Csere János u), a Derra-ház (Október 6. u.). Villaépületei közül saját nyaralója és a Libaschinszky villa (Budakeszi úton). Egyéb épületei közül a Császár fürdő, a volt Mária Terézia laktanya (Üllői út). Vidéki kastélyépületei közül a gyömrői volt Teleki-kastély, a bajnai volt Sándor-Metternich-kastély, a tápiószentmártoni volt Kubinyi-kastély. Templomai közül nagyszabású alkotások az esztergomi székesegyház mai formában történő kiépítése, az egri székesegyház, a pesti lipótvárosi Bazilika terve és megkezdése (halála után Ybl Miklós tervezte át és fejezte be), a szatmárnémeti templom, valamint az egyszerűbb ceglédi, lovasberényi, foktőí, losonci, kunhegyesi, szilvásváradi templom és a már romantikus stílusú Hermina-kápolna. Itt említendő az esztergomi bibliotheca és a papnevelő épülete is.

Készített tervet részben megrendelésre, részben pályázati célból a budai királyi palota átépítésére, a Vigadó, a Dohány utcai zsinagóga építésére, készült színház-terve is, de ezek nem valósultak meg.