Hertwig, Oskar (Wilhelm August) (szül. 1849. ápr. 21. Friedberg, Hessen [Németország] - megh. 1922. okt. 25. Berlin), német embriológus és citológus; ő ismerte fel elsőként, hogy a megtermékenyítés kulcsfontosságú eseménye a spermium és a petesejt magjának egyesülése.
Miután Jénában, Zürichben és Bonnban orvostudományt és zoológiát tanult, az anatómia előadójaként kezdett dolgozni a Jénai Egyetemen (1875), s itt avatták professzorrá 1881-ben. 1888-tól 1921-ig az anatómia és az evolúciótörténet professzora volt a Berlini Egyetemen, közben az Anatómiai és Biológiai Intézet igazgatójaként is működött.
Főbb kutatási területei közé tartozott
az örökletes jellemzők sejtmaggal történő
átvitelének vizsgálata, a biogenetikai elmélet,
valamint a rádium sugárzásának a testi sejtekre
és az ivarsejtekre gyakorolt hatása. Fivérével,
Richard von Hertwiggel együtt kutatta a coeloma (az embrionális
testüreg) kialakulását. Számos cikket írt
a csíralemez-elméletről, amelyekben megkérdőjelezte
azt a feltételezést, hogy minden szerv és szövet
három alapvető szövetréteg valamelyikéből
fejlődik ki.