HEGYFOKY KABOS (Újleszna, 1847. júl. 7. - Túrkeve, 1919. febr. 7.)

Középiskoláit Lőcsén és Egerben végezte. 1865-ben papnövendék Egerben, 1871-ben pappá szentelték. Néhány alföldi közégben káplánként tevékenykedett, 1886-ban Sárdon, 1889-ben Bánhorvátiban, 1891-től haláláig Túrkevén plébános. Már 1881-ben nagy érdeklődéssel fordult a meteorológia - elsősorban az éghajlattan - felé, előbb saját költségén, majd 1882 tavaszától az Orsz. Meteorológiai és Földmágnességi Intézet felszerelésével meteorológiai észleléseket végzett; 37 éven át rendszeres és igen megbízható észleléseivel jelentősen hozzájárult az Alföld éghajlati és időjárási viszonyainak megismeréséhez.

Saját erejéből elsajátított klimatológiai és statisztikai ismereteivel egyre részletesebb munkát végzett a Nagy-Alföld éghajlati sajátságainak kutatása terén. A Meteorológiai Intézet és a Természettudományi Társulat támogatásával rendszeresen feldolgozta az Alföld (legrészletesebben saját állomásának, Túrkevének) éghajlati jellemzőit és egyes részletadatait. Néhány fontosabb tanulmányát az MTA jelentette meg. Ezek az értekezések nemcsak Magyarország éghajlatának ismerete szempontjából váltak fontossá, de Európa klimatikus viszonyainak, a kontinens egyes területei közti kölcsönhatásoknak a megállapításában nemzetközi jelentőségűvé váltak. Már 1884-ben tisztázta a májusi fagyok kialakulásának körülményeit, e tárgyról megjelent értekezésében (1886) pedig megcáfolta a német C. Bezold téves, de akkoriban igen elterjedt felfogását is. Értékes monográfiái jelentek meg a Kárpát-medence szélirány-gyakoriságairól, a felhőzet eloszlásáról, a hőmérséklet változékonyságáról és a csapadékról. Cikkeit a Természettudományi Közlöny, a temesvári Természettudományi Füzetek, a Földrajzi Közlemények, valamint Az Időjáráson kívül a Meteorologische Zeitschrift is közölte (1883-1917), több műve kétnyelvű kiadásban jelent meg, így ezek külföldön is ismertekké váltak.

Értékes megfigyeléseket végzett a növény- és madárfenológia terén is (egyes növények rügyezése, virágzása, beérése, ill. a költözőmadarak vándorlása időpontjainak vizsgálatában). Kezdeményezésére indult meg a gyűjtés a Nagyszalóki-csúcson felállítandó magashegyi meteorológiai állomás költségére.

Nevét a meteorológiai észlelők kitüntetésére alapított H. K.-emlékérem örökítette meg, amelyet a Magyar Meteorológiai Társaság 1936-ban alapított.

Főbb művei

Die gestrengen Herren in Ungarn. Meteorologische Zeitschrift, 1884.; A május havi meteorológiai viszonyok Magyarországon. Bp., 1886.; A szél iránya a magyar szent korona országaiban, Bp., 1894.; A hegyi és völgyi szél. Az Időjárás, 1904.; Die Schwankung der jahrlichen Regenmenge in Ungarn. Meteorologische Zeitschrift, 1906.; Az eső évi periódusa Magyarországon. Orsz. Met. és Földm. Int. kiadványai, 1909. 7.; Az eső napi periódusának alakulásáról. Az Időjárás, 1910.

Irodalom

RÓNA Zs.: H. K. (Bibliográfiával). Az Időjárás, 1919.

Bartha Lajos