Hazslinszky (hazslini), 1. Frigyes, botanikus, szül. Késmárkon 1818 jún. 6., megh. Epejeseni 1896 nov. 19. Késmárkon a gimnáziumot, Sárospatakon jogot (1838-39), majd az előbbi helyen teológiát (1839-1841) tanult és helyettes tanár volt. 1841-ben gyalog bejárta az országot. 1842. Debreczenben nevelő volt és az ottani kollégiumban, majd 1843. a bécsi műegyetemen botanikát, kémiát tanult. 1846 óta az eperjesi kollégium természetrajz-tanára volt élete végéig, többször annak rektora, ephorusa és pénztárnoka, a gímnáíium igazgatója, a Szirmay-könyvtár és a természetrajzi múzeum őre. 1863-ban a Tud. Akadémia levelező, 1872. rendes, 1886. a Term. tud. Társ. tiszteleti, 1888. a Földtani Társulat levelező tagja lett. Munkássága főképen florisztikai volt. Eleinte az ország virágos növényeivel foglalkozott és össze is foglalta azokat kézikönyveiben (Északi Magyarhon viránya 1864 ; Magyarhon edényes növényeinek kézikönyve 1872), majd a virágtalanok, moszatok (Magyarország és társországai moszatviránya 1867), zuzmók (A magyar birodalom zuzmóflórája 1884), mohák (A magyar birodalom monflórája 1885) feldolgozását közölte de legnagyobb erővel a gombák kutatását végezte amely irányban sok nagyjelentőségű összefoglalása jelent meg, főképen az Akadémia kiadásában. E munkája révén H. a hazai virágtalan növények ismerete terén úttörővé lett. Mint botanikus és mint tanár az első tekintélyek sorában állt fáradhatatlan sokoldalú tudományos és emellett mintaszerű tanári működése révén. Számos új fajt is állított fel, bár kérlelhetetlen kritikus volt. Nevéről is sok fajt és a Hazslinszkya zuzmó-génuszt neveztek el. Életrajza munkáinak felsorolása : Österr. Botan. Zeitschr. 1872. ; Mayer Endre, H. Frigyes emlékezete, Collegiumi értesítő, Eperjes 1897 ; Mágocsy-Dietz Sándor, Emlékbeszéd H. Frigyes r. tagról (Bndapest 1899, M. Tud. Akadémia). Növénygyűjteménye a M. Nemzeti Múzeum növénytáráiban, egyrésze a budapesti Tud. Egyetem növénykerti gyűjteményében van.