Haworth,
Sir (Walter) Norman
(szül. 1883. márc. 19. Chorley, Lancashire, Anglia - megh. 1950. márc. 19.
Birmingham), brit vegyész, 1937-ban Paul Karrer svájci kémikussal közösen
megosztott kémiai Nobel-díjat kapott a szénhidrátok és a C-vitamin
szerkezetének meghatározásáért.
Haworth 1906-ban a Manchesteri Egyetemen szerzett diplomát, 1910-ben pedig Göttingenben doktorált. Tanított a St. Andrews-i (1912-20) és a Durhami Egyetemen (1920-25). St. Andrewsban Sir James Irvine és Thomas Purdie brit kémikusok társaságában szénhidrátokat tanulmányozott: a cukrokat, a keményítôt és a cellulózt. Felismerték, hogy a cukor szénatomjainak elrendezôdése inkább gyűrűszerű, mint egyenes vonalú; a cukormolekulák ilyen gyűrűszerű ábrázolását nevezik Haworth-formulának. Könyve, a The Constitution of Sugars (A cukrok szerkezete; 1929) alapművé vált.
Haworth 1925-ben lett a Birminghami Egyetem kémiatanszékének vezetôje.
Itt kezdte el a szerkezetében az egyszerű cukrokhoz hasonló C-vitamin
tanulmányozását. 1934-ben Sir Edmund Hirst brit kémikussal együttműködve
sikeresen szintetizálta e vitamint, amely az első mesterségesen előállított
vitamin volt. Ez az eredmény nagyban hozzájárul a szerves kémiai ismeretek
fejlődéséhez, és lehetővé tette a C-vitamin (vagy ahogy Haworth nevezte, az
aszkorbinsav) olcsó, gyógyászati célú gyártását. Haworth-t 1947-ben lovaggá
ütötték.