Harden,
Sir Arthur (szül. 1865. okt. 12. Manchester, Anglia - megh. 1940.
jún. 17. Bourne, Buckinghamshire), angol biokémikus, 1929-ben
Hans von Euler-Chelpinnel közösen kémiai Nobel-díjat
kapott a cukor erjedésének és a fermentációban
részt vevő enzim hatásának vizsgálatáért.
Manchesterben és a németországi Erlangenben folytatott tanulmányai után tanársegéd lett a Manchesteri Egyetemen (1888-97). A Jenner Institute of Preventive Medicine (Jenner Megelőző Orvostudományi Intézet) kémiai és vízkutató laboratóriumának vezetője, majd 1907-30 között a biokémiai tanszék vezetője volt. 1912-ben a Londoni Egyetem professzorává nevezték ki.
A cukor erjedésével kapcsolatos, több mint
húsz éven át folytatott vizsgálatai sokban
gyarapították a valamennyi élő szervezetben
lejátszódó, közbülső anyagcsere-folyamatokra
vonatkozó ismereteket. Ugyancsak nagy eredményeket ért
el a bakteriális enzimek anyagcseréjének vizsgálatával.
Művei: Alcoholic Fermentation (Alkoholos erjedés; 1911),
H. E. Roscoe-val A New View of the Origin of Dalton's Atomic Theory
(Dalton atomelméletének eredete új szemszögből;
1896). 1913-37 között a The Biochemical Journal c. szaklap
társszerkesztője volt. 1936-ban lovaggá ütötték.