HANKÓCZY JENŐ (Pusztazselyke, 1879. febr.24. - Budapest, 1939. márc. 2.)

Veszprémben érettségizett. Tanulmányait a Magyaróvári Gazdasági Akadémián 1900-ban fejezte be. Először az alma materének növénytermelési tanszékén vállalt tanári állást. 1904-től a Növénytermesztési Kísérleti Állomás munkatársa, később vezetője. Itt kezdett foglalkozni a lisztek használati értékével. 1920-tól a Moson vármegyei árvizsgáló bizottság elnöke. Dolgozott a Közélelmezési Minisztériumban is. 1924-ben a Kémiai Intézet igazgatójává nevezték ki. 1928 decemberében avatták fel az Országos Gabona- és Lisztkísérleti Állomást, amelynek élére őt állították. E tisztséget élete végéig betöltötte.

Minthogy a liszt használati értéke főképp a sikér minőségétől függ, ezért ennek meghatározására keresett módszert. 1905-ben elkészítette az ún. farinométert, amellyel mérhették és számokban kifejezhették a lisztből kivont sikér nyújthatóságát, továbbá a nyújtáshoz szükséges erőt.

Később a készülékét módosította, és ellátta az eredményt leíró műszerrel is. Mivel a lisztben a sikér mellett vannak olyan alkotórészek, melyek a kelő tésztában előnyösen vagy hátrányosan hatnak, ezért a farinométert alkalmassá tette tészta vizsgálatára. E munkáival párhuzamosan 1912-ben olyan készüléket szerkesztett, amellyel a liszt vízfölvételének mértéke határozható meg. Ennek a neve: vízkötőképesség-határozó. A héjmennyiség a búza egyik jellemzője. Ennek pontos mérése laboratóriumi feladat. E munkához szerkesztette meg (1905-1906) a kézzel vagy géppel hajtható "maghéjkimosó" gépét. A tésztából csorgó víz alatt sikért kimosni, fáradságos és nagy figyelmet igénylő munka. Hogy a sikérmosást megkönnyítse, és főleg pontossá tegye, H. J. 1914-ben sikérmosót szerkesztett, amely emlékeztet a maghéjkimosójára. 1926 táján jutott el annak fölismeréséhez, hogy minél jobb valamely tészta minősége, annál nagyobb a dagasztógépet hajtó villanymotor áramfölvétele. Ebből az alapgondolatból újabb lisztvizsgáló műszer született, a farinográf (1927). Az elkövetkező három évben a készülék negyedik változatánál tartottak. A készülék mérési eredménye rajzban jelent meg, amelynek a neve farinogram.

Az elmúlt évtizedek során a farinográfia valóságos tudománnyá fejlődött. A farinogram a tészta minőségétől függő alaptulajdonságokra ad felvilágosítást, nevezetesen: a konzisztenciáról, a tésztakialakulás idejéről, az egyensúlyi állapotról, a rugalmasságról és nyúlósságról, valamint az ellágyulás mértékéről. A farinográf gyártási jogát C. W. Brabender vásárolta meg. Arról a kérdésről, hogy valamely lisztféleségnek, ill. a belőle készült tésztának elegendő-e a gázfejlesztő képessége vagy sem, a fermentográf ad felvilágosítást. E készülék ugyancsak az ő gondolatai és kísérletei alapján készült. A szerkesztés és gyártás C. W. Brabender gyárában valósult meg.

H. J. egyik fáradhatatlan harcosa volt a kiváló minőségű magyar búzának. Ennek érdekében az általa vezetett intézetben egyik munkatársa, Gruzl Ferenc irányításával - megszerkesztette búzatermesztésünk történetének második kataszterét.