Hale,
George Ellery
(szül. 1868. jún. 29. Chicago, Illinois, USA - megh. 1938. febr. 21.
Pasadena, Kalifornia), amerikai csillagász; fontos csillagászati eszközöket
alkotott, ezek közé tartozik az 1948-ban befejezett Hale-teleszkóp, egy 200
hüvelykes tükrös távcső, amely a California Institute of Technology
(Kaliforniai Műegyetem) Palomar-hegyi Obszervatóriumában, Pasadena közelében
működik.
Massachusettsben és Berlinben tanult és kutatott, majd 1888 és 1891 között Chicagóban megszervezte a Kenwood Obszervatóriumot. Itt találta fel és dolgozta ki a spektroheliográfot: ez az eszköz a Nap nagyon szűk hullámhossztartományban (monokromatikus fényben) való fényképezésére szolgál. 1892-ben lett a Chicagói Egyetem munkatársa, s megkezdte a Yerkes Obszervatórium (Williams Bay, Wisconsin) szervezését; ezt 1904-ig igazgatta. Itt építette meg azt a 40 hüvelykes refrakciós távcsövet, amely a maga típusában a mai napig a legnagyobb a világon. 1895-ben megalapította a spektroszkópia és a csillagászati fizika nemzetközi folyóiratát, az Astrophysical Journalt. 1904-ben megszervezte a Wilson-hegyi Obszervatóriumot Los Angeles közelében, a washingtoni Carnegie Intézet támogatásával. 1923-ig volt az intézmény igazgatója. Itt nagy teljesítményű napműszereket, valamint hatalmas, 60 és 100 hüvelykes tükrös teleszkópokat épített. A Hale-teleszkóp építésén 1928-ban kezdett dolgozni a Palomar-hegyen.
Hale-nek kitűnő érzéke volt ahhoz, hogy pénzügyi támogatókat szerezzen; ez
tette lehetővé a Yerkes Obszervatórium, a Wilson- és a Palomar-hegyi
Obszervatórium létrehozását. 1916-ban részt vett a Nemzeti Kutatási Tanács
megszervezésében is. Számos kitüntetésben részesült, a világ vezető
tudományos akadémiáinak többsége tagjává választotta.