GERSTER BÉLA (Kassa, 1850. okt. 20. - Budapest, 1923. aug. 3.)

Középiskoláit Kassán, a műegyetemet Bécsben végezte el, ahol 1874-től városi mérnök volt. Ezután Budapesten sógora, Kauser István vállalkozásaiban vett részt. 1877-től a Ferenc-csatorna építésénél dolgozott mint főmérnök, a vukovár-samáci és a felső-kulpai hajózócsatornák nyomvonalát tervezte meg.

A Panama-csatorna nyomvonalának kitűzésére kiküldött nemzetközi expedíció tagjaként szerzett jelentős hírnevet. Ezért Türr István javaslatára - vele terveztették meg a Korinthoszi-csatornát. Az építési munka 1882-ben, a görög király kapavágásával kezdődött meg. A munkálatokat a csatornaépítő vállalat főmérnökeként G. B. vezette. A csatorna építésében még négy magyar mérnök vett részt: Kauser István, Nyári László, Pulszky Garibaldi és Stéghmüller István. A munkák során G. B. az ekkor legmodernebbnek számító úgynevezett angol bevágási rendszert alkalmazta, és mintegy négyezer építőmunkással kezdte meg a 80 méter magas földszoros átvágását. A csatorna hossza 6345 méter, mélysége 8,5, szélessége 25 méter. Egyidejűleg építettek két kikötőt és hidat is a peloponnészoszi vasút részére. A csatorna 1893 augusztusában készült el.

Az építkezésekről A korinthusi földszoros és átmetszése (Bp., 1894) című magyar, majd egy 1896-ban Budapesten megjelent francia nyelvű könyvében számolt be részletesen. A kötet címe: L'isthme de Corinthe et son percement. Ez a kiadvány fényképeket, mérnöki rajzokat és pontos térképeket is tartalmaz. A korabeli nemzetközi szaksajtó is igen részletesen és nagy elismeréssel foglalkozott tevékenységével.

Részt vett Türr nagyszabású hazai vízgazdálkodási terveinek kidolgozásában. Később főleg vasútépítéssel foglalkozott, tizenhárom vasútvonal tervezését és építését irányította. 1919-ben a Duna-Tisza-csatorna építési igazgatóságát vezette.

Neve elválaszthatatlanul összefonódott a Korinthoszi-csatorna építésének a történetével.