GÁTHY ISTVÁN (Huszt, 1780. jún. 10. - Tata, 1859. szept. 24.)

1800-1803-ig Ó-Szőnyben tanító. Itt írta meg 1802-ben Zongoraiskoláját, amely az első ilyen jellegű magyar kiadvány. Az Institutum Geometricum elvégzése után (1803) az Esterházy uradalom mérnökeként az uradalom területén lévő mocsarak lecsapolásával foglalkozott. Elkészítette a Rába, Rábca és a Marcal szabályozásának tervét. 1830-ban a tatai uradalom főerdőmestere, 1835-ben a tatai és gesztesi uradalmak főmérnöke volt. Korában nagy feltűnést keltett, és élénk szakmai vitákat kiváltott találmánya: a szögtükör. A számszerű felvételi eljárás úttörője, az OMGE Erdészeti Szakosztályának elnöke volt. Gazdasági és műszaki szakirodalmi tevékenysége egyaránt jelentős. 1836-ban az MTA lev. tagjává választották. Írásai főleg a Tudományos Gyűjteményben, a Mezei Gazdában és a Gazdasági Lapokban jelentek meg.

Főbb művei

A kótából való klavírozás mestersége. Buda, 1802.; Földmérési legújabb rend, s műszerfölfedezés. Pest, 1835.; Vízszabályozási eszméletek. Pest, 1839.; Gyakorlati földmérés tükrökkel. Pápa, 1845.; Budapestnek árvíz elleni megóvásáról. Pest, 1845.

Irodalom

OLTAY Károly: Adatok a magyar földmérés történetéhez. Geodéziai Közlöny, 1930.

P. Károlyi Zsigmond