Egyetemi tanulmányait a bécsi hadmérnöki akadémián végezte. Végigszolgálta az első világháborút, majd hazatért és Déván műszaki vállalatot nyitott. Az 1950-es években már Sepsiszentgyörgyön dolgozott, a Helyiipari Vállalatnál. Csaknem remeteként élt megrendítő körülmények között: egy szakiskola szolgálati lakásokból álló tömbjének lomtárszerű helyiségében. Nevét hiába keresnénk a tudománytörténeti, fizikatörténeti munkákban, pedig nem kevesebbet oldott meg, mint a ciklotron működési elvét, az amerikai Lawrence előtt.

Eddig előkerült első tudományos dolgozata a "Gerät zur Aufklärung unsichtbarer Geschütze" (Láthatatlan ütegek felderítését szolgáló készülék) 1915-ből. A csaknem száz oldalas munkát elküldte a berlini Siemens und Halske-cégnek, ahol azt elutasították.

G. S. a "Die Kaskadenröhre. Ein Beitrag zum Problem der Atomkern - Zertrümmerung" (A kaszkádcső. Hozzájárulás az atommagrombolás problémájához) című dolgozatában a ciklotron megoldását vázolta fel, csaknem tökéletesen. A Zeitschrift für Physik válasz-levelezőlapja (1929. máj. 6.), a dolgozat vételét nyugtázta. Egy hónap múlva a kéziratot visszaküldték azzal a megjegyzéssel, hogy a kérdést már 1928-ban Wideröe megoldotta. A szerkesztőség tévedett. Wideröe a lineáris gyorsító elvét ismerte fel. G. S. 1929-es dolgozata teljesen eredeti megoldás volt!

A dolgozat az ötvenes évek elején újból szakember kezébe került: G. S. elküldte a Bolyai tudományegyetemre, T. T. Vescan professzornak. Fennmaradt a professzor válasza, amelyben hangot ad meggyőződésének, hogy a prioritás őt illeti, és ezt nem csak magánvéleményként hangoztatja, de publikálja is: a Lawrence-féle ciklotront "az erdélyi G. S. mérnök jóval hamarabb elképzelte".

Fennmaradtak G. S.-nak más dolgozatai is. 1927-ben küldte el a Die Naturwissenschaftennek az "Eine neue Prüfungsmöglichkeit der Relativitätstheorie" című rövid közleményét (ezidáig mindössze ennek a megjelenéséről tudunk), amelynek témája élete végéig foglalkoztatta. Később már nem a relativitáselmélet igazolásának kérdése izgatta, hanem elméleti megállapításokat tesz. "A lineáris áthelyeződés fizikai jellemzői" című dolgozatában annak a kimutatására vállalkozik, hogy a Lorentztranszformáció független a relativitáselvtől, és hogy három, az oksági elvet reprezentáló formális axiómából tisztán és egyszerűen levezethető.

A Bauer Gusztávval közösen kidolgozott univerzális forgódugattyús készülékük találmányi szabadalmat kapott. Készülékük a Wankel-motorhoz hasonlitható, de nem csak motorként működhet, hanem szivattyúként és kompresszorként is.

Irodalom

BODÓ Barna: Tudományos jelenvalóságunk. Kilátó II. Temesvár, 1982.