FROMMER RUDOLF (Pest, 1868. aug. 4. - Budapest, 193 szept 1.)

Nem készült műszaki pályára. A Kereskedelmi Akadémia elvégzése után a Tőzsdére került, majd a Hitelbankban volt tisztviselő. Itt Kornfeld Zsigmond először a szép kézírására lett figyelmes, aztán pártfogásába vette a tehetséges fiatalembert (aki később Kornfeld bátyjának a lányát vette feleségül). F. R. megtanult németül, franciául, angolul, és ő készítette el 1896-ban az első német magyar, magyar-német tőzsdei szótárt. Még ebben az évben, 1896-ban a Fegyver- és Gépgyár Rt. cégvezetője lett, és ennél a vállalatnál maradt 1935-ös nyugdíjba vonulásáig. Epperlein Oszkár (1844-1903) halála után, 1903-ban a gyár igazgatójává nevezték ki, majd később vezérigazgatóvá. Érdeklődési köre - talán az akkori idők igényei is - a fegyvergyártás felé irányították a figyelmét.

F. R. ötleteivel, szabadalmaival, a gyár lehetőségeinek keresésével ablakot nyitott a világra. Megindította a kézi-, marok-, vadász- és gépfegyverek, valamint a sörétes puskák és az önműködő Frommer-féle pisztolyok gyártását. Ezekből évente egyre többet adtak el. Az általa vezetett gyár hírnevét mutatja, hogy már 1908-ban japán kereskedelmi delegáció is járt a Soroksári úton.

F. R. első szabadalma: "Önműködően felhúzható és töltő, valamint biztonsági szerkezet lőfegyverek számára" lett az alapja a róla elnevezett Frommer pisztolyoknak (Frommer-Stop, Fromrner-Baby). Az első Frommer-modell, az öntöltő pisztoly 1901-ben jelent meg. A szakirodalom Roth-Fromrner pisztolyként is ismeri. Az 1910-es Frommer-modellt már markolatbiztosítóval is ellátták. A Frommer-Stop modellt 1914-1918 között nagyobb menynyiségben szállították az osztrák-magyar hadseregnek.

Az 1930-as évek elejéig több mint száz szabadalmat jelentett be és ezeknek nagy részét külföldön is szabadalmaztatta. Vadászpuskájának összes rugóját nem lemezrugóból, hanem tekercsrugóból készítette. A 30-as években esztergapadra négykéses, magasságban mechanikusan pontosan állítható késtartót szerkesztett, ahol a kések külön-külön is állíthatóak voltak.

Bár műegyetemet nem végzett, műszaki munkásságának elismeréséül a Mérnöki Kamara "tiszteletbeli mérnök" címmel tüntette ki. Címei, kitüntetései közül erre volt a legbüszkébb.

1919 tavaszán F. R.-t eltávolították a gyárból, s csak 1920 júniusában térhetett újra vissza. Az I. világháború befejezése után a hadianyaggyártásban jelentős visszaesés következett be, s ez a gyártási profil módosítására sarkallta a gyár vezetőségét. Új típusú háztartási mérleget, rajzeszközöket, esztergapadokat, fúrógépeket gyártottak - nem egyet F. R. szabadalma alapján. A fegyverprofilból megmaradt a lég-és vadászpuska gyártás. Az 1929-es stockholmi európa-bajnokságon a FÉG vadászfegyverei "legyőzték" Európa és Amerika gyárainak termékeit, majd dr. Lumnitzer Sándor Monte Carloban világbajnokságot nyert a FÉG felsőkulcsos, ejektoros, sörétes puskájával. E fegyver később a Monte Carlo nevet kapta. Sikeres termék volt ebben az időben a Frommer-Liliput mellényzseb-pisztoly, amely rugós szerkezettel készült, 6,35 mm kaliberrel.

Hiába voltak azonban a piacképes szerszámgépek, a csillárok, lámpák, rajzeszközök és vadászfegyverek, egyre nőtt a gyár adóssága. F R. mindent megtett a gyár életben maradásáért. Nem csupán konstruktőr, tervező, de jó üzletember is volt. A gyár termékeinek itthon és külföldön piacot tudott szerezni. A Magyar Általános Hitelbank szakértői elismeréssel adóztak F. R. vezérigazgató szakértelmének. De ekkor már 62 éves volt. Egykori munkakedvét, erejét kikezdte az idő. Kérte nyugdíjazását. 1935 november elején ment nyugdíjba.

Irodalom