Frankland, Sir Edward (szül. 1825. jan. 18. Churchtown, Lancashire, Anglia - megh. 1899. aug. 9. Golaa, Norvégia), angol vegyész, a szerkezeti kémia egyik első művelője.

 Gyógyszerésztanoncként tanulta meg a kémiai kísérletezést. Később a Marburgi Egyetem laboratóriumaiban tanult, itt doktorált (Ph. D.) 1849-ben. A manchesteri Owens College első kémiaprofesszora lett 1851-ben, majd 1863-ban, Michael Faradayt követve, a londoni Royal Institution of Great Britain (Nagy-britanniai Királyi Intézet) kémiaprofesszora lett. 1865-ben kezdte meg húszéves tevékenységét a Királyi Bányászati Iskolában.

 Az 1850 táján elinduló kutatások vezették el ahhoz a felismeréshez, hogy valamely elem egy atomja egy másik elem atomjai közül csak korlátozott számúval képes vegyülni. 1852-ben megalkotta a vegyértékfogalmat, a modern szerkezeti kémia alapfogalmát.

 Franklandet 1868-ban a folyók szennyeződésével foglalkozó második királyi bizottság tagjává nevezték ki, hatalmas mennyiségű információt tárt fel a folyók szennyezettségével és a víz tisztításával kapcsolatban. 1868-ban Joseph Norman Lockyerrel működött együtt azokban a vizsgálatokban, amelyek nyomán Lockyer felfedezte a héliumot a Nap atmoszférájában. Frankland 1897-ben lovagi rangot kapott.

Január KFKI Home >  História - Tudósnaptár