FORRÓ MAGDOLNA (Zsámbok, 1904. aug. 21. - Evanston, Ill., USA, 1995. ?)

F. M. munkásságának jelentősége három tételben foglalható össze. Ő az első jelentős magyar női fizikus, ő kezdett hazánkban elsőnek kozmikus sugárzási kutatással foglalkozni, az elsők között használt ultrarövidhullámú technikát fizikai mérésben.

Apja (1896-íg Friedmann) Forró Róbert bankigazgató volt, sokat áldozott leánya neveltetésére. F. M. 22 éves korában készítette el doktori értekezését, ami 1928-ban meg is jelent a Zeitschrift für Physik hasábjain. A téma akkor igen időszerű volt: a dielektromos állandót mérte rövidhullámokon. Ugyanebben az évben egy másik cikke is megjelent a gázok dielektromos állandójának méréséről, a következő évben pedig újabb két írásában számolt be az alkáli-halogenid kristályok optikai tulajdonságaira vonatkozó vizsgálatairól, amit Göttingeni tanulmányútja alatt végzett.

Hazatérése után is hű maradt a doktori munkájánál alkalmazott rádiótechnikához. következő munkáiban a fémek kontaktpotenciálját vizsgálta, illetve a fotocella tökéletesítésével foglalkozott. 1930-ban nagy vállalkozásba fogott: kozmikus sugárzást mérő laboratóriumot létesített a Pázmány Péter tudományegyetemen. A méréshez fából készült-lehetőség szerint fémmentes - laboratóriumot építtetett, igen rövid idő alatt megoldotta a GM-csövek gyártását, és néhányadmagával elkészítette az akkor igen bonyolultnak számító elektronikus berendezéseket. 1930 májusában már elkezdte a méréseket munkatársával, a mérnök végzettségű Barnóthy Jenővel.

Vizsgálataik először a sugárzás intenzitásának és a Föld mágneses erőterének az összefüggését tisztázták, majd az intenzitást befolyásoló más tényezők szerepét mérték. A sugárzás kemény összetevőjének vizsgálatához vastag abszorbensre volt szükség, ezért újabb mérőlaboratóriumot létesítettek a dorogi bánya egyik, 315 méter mélységben fele ő járatában. A mérések egészen addig folytak, amíg a berendezések a háborúban el nem pusztultak.

Férjével Barnóthy Jenővel jelentős részt vállaltak az egyetemi oktatásban is, s 1945 nyarára készen állt Tangl Károly fizika tankönyvének az általuk átdolgozott változata. A szépen újrainduló munka megrekedt, amikor a minisztérium illetékese, Zsebők Zoltán (későbbi radiológus professzor) közölte velük, hogy a kommunista párt tagsága feltétele a további munkának, mire elhagyták az országot.

Az Egyesült Államokban F. M. még több mint 25 éven át oktatott különböző egyetemeken, intézetet is alapított „Forro Science Corporation" néven. (Ennek műszaki igazgatója Barnóthy Jenő volt.) Kutatásai az atomfizikán és kozmikus sugárzáson kívül különböző biofizikai témákra is kiterjedtek.

Főbb művei

A dielektromos állandó mérésével kapcsolatos kérdésekről. Mat. és Fiz. Lapok. 35. 1928.: Temperaturverlauf der Dielektrizitatkonstanten einiger Gase bei verschiedenen Drucken. Zeitschr. f. Phys. 55. 1928.. Das Vesen der Ultrastrahlung. (BARNÓTHY-val Zeitschr. f. Phys. 71. 1931.; A kozmikus sugárzás természete. Mat. és Fiz. Lapok. 40. 1933.; Diurnal variation of Cosmic Ray Shower. Nature. 1937. ápr. 10.; Zeitliche Anderung der Schauerintensitat und Mesotronenzerfall. Zeitschr. f. Phys. 112. 1939.; Reduction of Radiation Mortality through Magnetic Pretreatment. Nature, 200. 1963.; Development of young Mice. In: Biological effects of magnetic field. N.Y. Plenum Press. 1964.; Kísérleti Fizika. 3. kiadás. TANGL Károly könyvét átdolgozta BARÓTHY Jenő és F. M. Bp., 1945.

Irodalom

MAKRA Zsigmond: Újrakezdés és újabb veszteségek. Fizikai Szemle. 41 1991.; HAIMANN Ottó: Barnóthyné F. M. (1904-1995), Fiz. Szemle. 45. 1995.

Makra Zsigmond