Flamsteed, John (szül. 1646. aug. 19. Denby, Derby közelében,
Derbyshire, Anglia - megh. 1719. dec. 31. Greenwich, London), az első
angol királyi csillagász. A Royal Society számára
készített előterjesztése vezetett a Királyi
Greenwich-i Obszervatórium megalapításához
1675-ben. Ő lett az intézmény első igazgatója.
Csillagkatalógusa, a Historia Coelistis Britannica, 1725-ben
minden korábbinál több, mintegy 3000 csillagot sorolt
fel, és a korábbi munkáknál sokkal pontosabban
adta meg helyzetüket. Néhány csillagot, például
a 61 Cygnit ma is az ő rendszerében hozzárendelt számmal
jelölik.
Gyenge egészségi állapota miatt Flamsteed 1662-ben kénytelen volt abbahagyni iskoláit. Magánúton tanult csillagászatot, majd 1670-74 között a Cambridge-i Egyetemen folytatta tanulmányait. 1677-ben lett a Royal Society tagja. 1675-ben szentelték lelkésszé, 1684-ben megkapta a Surrey grófságbeli Burstow lelkipásztori javadalmait. Néhány adománytól eltekintve maga volt kénytelen Greenwich műszerezéséről gondoskodni, magántanítványokat kellett vállalnia jövedelme kiegészítésére. 1688-ban meghalt apja után kis örökséghez jutott, ebből ún. fali ívet épített; ezzel a falra szerelt eszközzel mérik a meridiánon áthaladó csillagok magasságát.
Életét később végigkísérték a kitűnő megfigyeléseinek közzétételével kapcsolatos viták. Megpróbálta eredményeit visszatartani, amíg teljessé nem teszi őket, de többek között Isaac Newtonnak és Edmond Halleynek sürgősen szüksége volt rájuk. Newton a Royal Society útján kezdeményezte az azonnali közzétételt. 1704-ben György dán herceg vállalta a publikálás költségeit. Bár a herceg 1708-ban meghalt, és Flamsteed tiltakozott, Halley megszerkesztette a befejezetlen megfigyeléseket, és 1712-ben 400 példányban kinyomtatták őket. Flamsteednek később sikerült 300 példányt elégettetnie.