FESZTY ADOLF (Ógyalla, 1846 aug. 17.- Budapest, 1900. jan. 28.)

Tanulmányait Rév-Komáromban kezdte, majd a felső osztályokat Pozsonyban végezte. Pozsonyi diákéveit Samarjay Mihály komáromi születésű tanár, majd később igazgató egyengette. Tanára biztatására F. A. irodalmi pályára akart lépni, de tanulmányait mégis a bécsi műegyetemen folytatta. Itt kezébe került Gottfried Semper neves építész "Der Stil in den technischen und tektonischen Künsten oder praktische Aesthetik" című munkája, amely annyira megragadta, hogy elhatározta: beiratkozik a zürichi politechnikumba, mert így a század legismertebb építészprofesszorának tanítványa lehet. Tanulmányévei alatt ellátogatott Párizsba és Észak-Olaszországba. Visszatérte után svájci állampolgárságért folyamodott, ahol letelepedni kívánt, azonban felesége kérésére 1870-ben visszaköltöztek Magyarországra, és Budapesten 1871-ben építészeti irodát nyitott. Figyelemre méltó volt az alig harmincéves ifjú építész lendületes tevékenysége, melynek eredményeképpen néhány év után a neves építészek közé küzdötte fel magát.

Építészeti feladatainak megoldása mellett bekapcsolódott a társadalmi élet mozgalmaiba, 1887-ben a tatai választókerület képviselőjévé választották. Munkásságából kiemelhetjük a talán a mai korban is aktuális vízellátási tervét - programját. A barátjával, gróf Esterházy Miklóssal 1886-ban benyújtott tervpályázat szerint Tatáról szállított volna napi 120000 m³ ivóvizet az akkor 800 000 lakosú főváros vízellátására. A terv 8 millió forintot igényelt egy Dunahíd tervével együtt, melyen keresztül Pest is ivóvízhez jutott volna. Egészségi állapotára hivatkozva 1890-ben visszavonult az építészettől, azonban rendkívüli munkakedve nem hagyott alább, és 1890-ben kibérelte Esterházy herceg 30 000 holdas kapuvári uradalmát. A birtokon nagy mennyiségű tőzeget talált, amit papírgyártásra próbált felhasználni. Gyártási eljárását több találmánnyal szabadalmaztatta. A megfeszített munka csak siettette szívbaját, és legtermékenyebb éveiben hunyt el.

Legelső alkotása, mellyel az ifjú építész bemutatkozott Budapesten, a Haris-bazár volt. Olyan átjáróházat tervezett, melynek udvarán az üzletek a keleti bazárok hangulatát elevenítették fel. Sajnos ma már hiába is keresnénk az épületet, 1910-ben lebontották. A mai Andrássy úton számos bérházat, palotát tervezett, az ő alkotásai közé tartozik az Andrássy út 2., 8., 10., 15., 72., 78. számú épület, hogy csak a fontosabbakat említsük. A legszebb palota a Fonciére biztosító intézet (Andrássy út 2. sz.) épülete, 1881-ben 302 benyújtott pályázatból győztesen kikerült tervezete alapján készült. A harmadik legismertebb alkotása a budapesti Lóversenypálya könnyed és elegáns épületkomplexuma volt. Ezt a Népstadion építésekor lebontották. F. A. egyéb középületeiből viszonylag keveset ismerünk. Ilyen jellegű alkotása a mai Országos Takarékpénztár Nádor utcai székházának díszes épülete 1885-ből. Tehetségével jelentős módon járult hozzá Budapest századfordulói arculatának kialakításához.