EGERVÁRY JENŐ (Debrecen, 1891. ápr. 16. - Budapest, 1958. nov. 30.)

Középfokú tanulmányait a debreceni Fő.reáliskolában, a felsőfokút a budapesti Tu.dományegyetemen végezte, s itt szerzett doktori oklevelet is. 1914-1917-ig a buda.pesti földrengési obszervatóriumban dolgozott, 1918-ban felsőipariskolai tanár lett. 1922-ben a szegedi egyetem magántanárá.vá habilitálta, ezt azonban 1927-ben vissza.vonták azzal az indokkal, hogy a Tanács.köztársaság idején az egyetemen előadá.sokat tartott.

1932-ben Kőnig Gyula-jutalom-ban ré.szesítették, 1938-ban ismét megszerezte a magántanári képesítést, ezúttal a buda.pesti Tudományegyetemen. 1941-ben ki.nevezték a Műegyetem ny. r. tanárává. Az MTA 1943-ban lev., 1946-bar r. tagjává választotta, 1946-49-ig pedig igazgatósági tag volt. 1947-ben megalapította az MTA Alkalmazott Matematikai Intézetét. Két íz.ben (1949, 1953) tüntették ki Kossuth-díj-jal. Az 1958. okt. 15-én bekövetkezett nyugdíjazásáig az Építőipari és Közlekedé.si Műszaki Egyetem matematika tanszéké.nek vezetője volt.

Tudományos dolgozatainak száma 78, ezenfelül több jegyzetet írt a műegyetemi hallgatók számára. Munkássága a mate.matika számos területét érinti, értekezéseit rendkívüli ötletgazdagság és elegancia jellemzi. Fiatalkori értekezéseinek egy része az integrálegyenletek körébe tartozik. Főbb algebrai tárgyú vizsgálatai az egyenletek, közöttük is főként a trinomegyenlet gyökeinek elhelyezkedésével foglalkoznak. Ilyen tárgyú dolgozatai nagy visszhangot váltottak ki a nemzetközi irodalomban. Számos tanulmánya tartalmaz az ortocentrikus tetraéderre vonatkozó, valamint klas.szikus differenciál-geometriai tételeket. Igen sokrétűek a differenciálegyenletekkel kapcsolatos vizsgálatai, ezek közül is első.sorban azok, amelyek a háromtest problé.mából és bizonyos fizikai, műszaki kérdésekből adódnak.

Talán legjelentősebbek a matrixszámítás területén elért eredményei, ezek között is elsősorban az, amelyet Kőnig Dénes egy gráfelméleti tételének matrixszámítási módszerekkel történt bizonyítása és általánosítása során dolgozott ki. Az általa kidolgozott eljárás különösen az utóbbi év.tizedekben vált jelentőssé különféle köz.gazdasági problémák megoldásában. Az eljárást "magryar módszer"-nek is szokták nevezni.