Dorner József, botanikus, szül. Győrön 1808 nov. 2., megh. Pesten 1873 okt. 9. Atyja, Thurner József, kereskedő volt. 1824-27-ig a Kochmeister-féle gyógyszertárban gyakornokoskodott, azután több évet segédképen Pesten és Pozsonyban

töltött. 1831-32-ben a bécsi egyetemen a kémiát és leíró növénytant tanulmányozta. 1836-40-ben Pozsonyban gyógyszertártulajdonos, 1840. a m. kir. helytartótanács egészségügyi osztályában nyert alkalmazást, 1848. br. Eötvös a kultuszminisztériumba hitta. A korabeli nagyobb botanikusokkal összeköttetésben volt. Ascherson (1. o.) berlini botanikust tanította magyarra. A szabadságharc lezajlása után D. a magánéletbe vonult, csupán kedves tudományának élt. Tervbe vette kartársaival a hazai flóra megírását, de a munka nem jött létre. 1853-ban a szarvasi gimnázium tanára, 1858. a Magyar Tud. Akadémia levelező tagja, 1860. a pesti ev. gimnázium tanára volt. Nevezetesebb munkái : Bánat in topographisch-

naturhistorischer Beziehung (Pozsony 1839); Buda vidékének s illetőleg egész Magyarországnak égaljviszonyai (Természettudományi társaság évk. II., 1851); A természettudományok stúdiumáról (Szarvas 1854); A phanerogamok termékenyítése és az embrió képződése (1855) ; A cukorról és keményítőről (1859). Szarvas vidéke és a magyar alföld (1860 ; ezek a szarvasi gimnázium programmjában); A górcső történelmének és alkalmazásának vázlata (M. Akad. Értesít 1860); Budapest tölgyei (u. o. 1864) ; Pestmegye viránya, összehasonlítva Alsó-Ausztria virányával (a pesti ev. gimn. programmjában 1862); Az állattan elemei I-II. r. (Pest 1862), III. r. (1864); A növénytan elemei (Pest 1864) ; Ásványtan elemei (u. o.). Több kritikai cikket és ismertetést közölt a Magyar Tanügyben, meg a Pester Lloydban. V. ö. Kalchhrenner, D.

József emléke (M. Tud. Akad. Értekezések a term. tud. köréből, VI. k. II. sz. 1875).