Davisson, Clinton Joseph (szül. 1881. okt. 22. Bloomington, Illinois, USA - megh. 1958. febr. 1. Charlottesville, Virginia), amerikai kísérleti fizikus, az angol George P. Thomsonnal megosztva 1937-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Felfedezték, hogy az elektronok a fényhullámokhoz hasonlóan szóródhatnak, ezzel igazolták Louis de Broglie állítását, miszerint az elektronok egyaránt viselkednek hullámokként és részecskékként.

Davisson a Princetoni Egyetemen szerzett doktori fokozatot, pályafutásának nagy részét a Bell Telephone Laboratories munkatársaként töltötte. Itt a fémekből hő hatására kilépő elektronok vizsgálata volt az első témája, később részt vett az elektronmikroszkóp megalkotásában. 1927-ben Davisson és Lester H. Germer felfedezték, hogy egy fémes kristályról visszaverődő elektronnyaláb a röntgensugárzáshoz és más elektromágneses hullámokhoz hasonló diffrakciós képet hoz létre. Ez a kísérlet vezetett el a szubatomi részecskék kettős természetének a jobb megértéséhez, és hasznosnak bizonyult az atommag, az atom- és molekulaszerkezet tanulmányozásában.