CSÖRGEY TITUSZ (Nezsider, 1875. aug. 12. - Tapolca, 1961. dec. 16.)

Édesanyja korai halála után anyai nagybátyja vette pártfogásába, akinek később a nevét is fölvette. Ez az amatőr művész vezette be fiatal rokonát a művészi alkotás világába, a madártan iránti vonzalmát pedig természetrajz tanára, a bencés Fászl István oltotta belé. Életművében ez a kettősség elválaszthatatlanul egybeolvadt, s szerencsésen találkozott benne a tudományos és művészi megfigyelő- és alkotókészség. Még mielőtt 1893-ban a pesti egyetemre került, már megfigyelte és gyűjtötte a Fertő nádasaiban megbúvó madarakat. Még egyetemi tanulmányai közben megbízást kapott Herman Ottótól, hogy a korszerű magyar madártan úttörőjének, Petényi Salamon Jánosnak kéziratban maradt jegyzeteit sajtó alá rendezze és illusztrációkkal ékesítse. 1895-1914-ig, Herman Ottó haláláig az Ornitológiai Központban dolgozott. Ez idő alatt Herman Ottó segítségével jelentős külföldi tanulmányokat folytatott az Adria vidékén, ahol a madárvonulást figyelte meg, a thüringiai Seebachban, ahol az ottani madárvédelmet vizsgálta. Itt tanulta meg a mesterséges fészekodúk készítését, melyet később hazánkban is az ő tervei alapján készítettek. 1914-ben átvette az Ornitológiai Központ vezetését, melynek igazgatójává hivatalosan csak Chernel István halála után, 1922-ben nevezték ki. 1915-ben megbízták az említett intézmény folyóiratának az "Aquila"-nak szerkesztésével, ám egy év múlva Chernel vette át a folyóirat irányítását, később azonban Chernel halála után újra ő lett a szerkesztő. Ő készítette a folyóirat címlaptervét, számos magas színvonalú illusztrációját és több tanulmányt is publikált benne. Több külföldi madártani munkát is illusztrált, főként az angol madárfestő, Archibald Thorburn stílusában. Hazánkban főként Herman Ottó számos kiadásban megjelent könyvének ("A madarak hasznáról és káráról") illusztrációival lett közismert. Érdemei elismeréséül több külföldi madártani egyesület választotta tagjául, 1933-ban Hankó Béla professzor javaslatára a debreceni Tisza István Tudományegyetem díszdoktora lett. 1934-ben kísérletügyi igazgatói rangban ment nyugdíjba. Nagyértékű madárrajzainak eredeti példányai a II. világháború alatt az Ornitológiai Központból lett Madártani Intézet Herman Ottó úti épületében jórészt elhamvadtak.