Csonka János, ifj. (Budapest, 1897. szept. 25. - Buffalo, 1981. jún. 5.)
A karburátor társfeltalálójának, Csonka Jánosnak a fia. A budapesti
Műegyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet 1922-ben. Testvéröccsével,
Csonka Bélával együtt már középiskolás korukban gyakornokoskodtak a
Műegyetem mechanikai technológiai tanszékének édesapjuk által vezetett
laboratóriumában, majd 1925-ben a családi gépműhely alkalmazottai, ill.
mérnökei lettek. A kiváló munka híre nyomán megnövekedett forgalom miatt
felmerült a gyáralapítás gondolata. A gyártelep tervezését a legidősebb fiú,
Pál vállalta, az édesapa és a testvérek közreműködésével. Az építkezés
1941-ben fejeződött be. A Csonka János Gépgyára Rt.-t a két gépészmérnök
fivér: János és Béla vezette. János a műszaki igazgató feladatkörét látta
el, míg Csonka Béla a műszaki-gazdasági irányító volt, beleértve a
pénzügyeket is. Gyártmányaik: saját tervezésű motorok, motoros gépcsoportok,
láncfűrészek, kapálógépek - melyek egyúttal univerzális kistraktorok voltak
-, a legkülönfélébb motoralkatrészek, közöttük olyan jó minőségű
dugattyúgyűrűk, amelyeket Svédországtól Törökországig vásároltak. Az
összlétszám elérte az 1000 főt, közöttük 35 mérnökkel. A gyárban
tanonciskola, tanműhely és internátus is volt, ezeket szintén Cs. J.
irányította, mégpedig olyan kiválóan, hogy az iskolák országos versenyében
tanulói mindig az elsők között szerepeltek.
A gyárat 1948-ban államosították és a két fivér az USA-ba távozott. Ott
megbecsült mérnökként dolgoztak 1973-ig. Ezután széles körű kísérleteket
folytattak mikrokarburátornak nevezett találmányukkal. A hangsebesség
közelében porlasztó karburátorral 15 %-os benzinmegtakarítást sikerült
elérni az egész működési tartományban, meglepően tiszta kipufogás mellett.
Ifjabb Cs. J. hazájától távol halt meg. Emlékét alkotásai és hűséges
munkatársai őrzik. Irodalom
McCOMBS, Philips New Carburator Stall. The Washington Post, 1977. márc.;
BEHRENDI Ernst: US Energie Behörde subventioniert Vergaser. Automobil Revue,
1977. szept.; HIRSCHFELD, Fritz: The Inventing Urge is Alive and Will!
Mechanical Engineering, 1979. márc. Terplán Sándor