Csonka János, ifj. (Budapest, 1897. szept. 25. - Buffalo, 1981. jún. 5.)

A karburátor társfeltalálójának, Csonka Jánosnak a fia. A budapesti Műegyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet 1922-ben. Testvéröccsével, Csonka Bélával együtt már középiskolás korukban gyakornokoskodtak a Műegyetem mechanikai technológiai tanszékének édesapjuk által vezetett laboratóriumában, majd 1925-ben a családi gépműhely alkalmazottai, ill. mérnökei lettek. A kiváló munka híre nyomán megnövekedett forgalom miatt felmerült a gyáralapítás gondolata. A gyártelep tervezését a legidősebb fiú, Pál vállalta, az édesapa és a testvérek közreműködésével. Az építkezés 1941-ben fejeződött be. A Csonka János Gépgyára Rt.-t a két gépészmérnök fivér: János és Béla vezette. János a műszaki igazgató feladatkörét látta el, míg Csonka Béla a műszaki-gazdasági irányító volt, beleértve a pénzügyeket is. Gyártmányaik: saját tervezésű motorok, motoros gépcsoportok, láncfűrészek, kapálógépek - melyek egyúttal univerzális kistraktorok voltak -, a legkülönfélébb motoralkatrészek, közöttük olyan jó minőségű dugattyúgyűrűk, amelyeket Svédországtól Törökországig vásároltak. Az összlétszám elérte az 1000 főt, közöttük 35 mérnökkel. A gyárban tanonciskola, tanműhely és internátus is volt, ezeket szintén Cs. J. irányította, mégpedig olyan kiválóan, hogy az iskolák országos versenyében tanulói mindig az elsők között szerepeltek.

A gyárat 1948-ban államosították és a két fivér az USA-ba távozott. Ott megbecsült mérnökként dolgoztak 1973-ig. Ezután széles körű kísérleteket folytattak mikrokarburátornak nevezett találmányukkal. A hangsebesség közelében porlasztó karburátorral 15 %-os benzinmegtakarítást sikerült elérni az egész működési tartományban, meglepően tiszta kipufogás mellett.

Ifjabb Cs. J. hazájától távol halt meg. Emlékét alkotásai és hűséges munkatársai őrzik.