Coriolis, Gustave-Gaspard (szül. 1792. máj. 21. Párizs, Franciaország - megh. 1843. szept. 19. Párizs), francia mérnök és matematikus, elsőként írta le a forgó test mozgására ható Coriolis-erőt, amely óriási jelentőségű a meteorológiában, a ballisztikában és az oceanográfiában.

Párizsban az École Polytechnique analízis- és mechanika-tanársegéde volt (1816-38). Első nagyobb könyvében, a Du calcul de l'effect des machines (A mechanikai hatás számításáról; 1829) c. műben vezette be a munka és a kinetikus energia fogalmát mai tudományos tartalmuknak megfelelően. Az alkalmazott mechanika kérdéseit elméleti elvek alapján közelítette meg.

1835-ben tette közzé "Sur les équations du mouvement relatif des systèmes de corps" (A testrendszerek relatív mozgásának egyenleteiről) c. tanulmányát. Ebben megmutatta, hogy a mozgással együttjáró szokásos hatásokon kívül forgó felületen a mozgás irányára merőlegesen tehetetlenségi erő hat a testre. Ez az erő görbült pályára kényszeríti a testet, mely különben egyenes pályán mozogna. A Földön a Coriolis-erő határozza meg az általános szélirányokat, ez váltja ki a hurrikánok és tornádók forgását. Coriolis további művei: Traité de la mécanique des corps solides (Értekezés a szilárd testek mechanikájáról; 1844) és Théorie mathématique des effects du jeu de billiard (A biliárdjáték matematikai elmélete; 1835).