Cori, Carl és Cori, Gerty, teljes nevükön Carl Ferdinand Cori, ill. Gerty Theresa Cori, leánykori nevén Radnitz (szül. 1896. dec. 5. Prága, Csehország - megh. 1984. okt. 20. Cambridge, Massachusetts, USA; ill. szül. 1896. aug. 15. Prága, Csehország - megh. 1957. okt. 26. St. Louis, Missouri, USA), amerikai biokémikus-házaspár; ők fedezték fel a szőlőcukor foszfáttartalmú vegyületét, és e vegyület általános szerepét a szénhidrát-anyagcserében, ami nagyon fontos volt annak megértéséhez, hogyan szabályozzák a hormonok az állati szervezetben a cukrok és a keményítők kölcsönös egymásba alakulását. Felfedezésükért 1947-ben megkapták az orvosi-élettani Nobel-díjat (Bernardo Houssay-vel megosztva).

A Prágai Német Egyetem hallgatóiként ismerkedtek meg. 1920-ban kapták meg orvosi diplomájukat és ugyanebben az évben össze is házasodtak. 1922-ben kivándoroltak az Egyesült Államokba, s ott 1922 és 1931 között a Rosszindulatú Betegségek Kutatóintézetében dolgoztak (Institute for the Study of Malignant Disease, Buffalo, New York állam). 1931-től a Washington Egyetem orvosi karának (St. Louis, Missouri) munkatársai voltak, s 1936-ban itt fedezték fel a szőlőcukor (más néven glükóz) első aktív köztestermékét, a glükóz-1-foszfátot - az ún. "Cori-észtert" - amelyben a glükózmolekula egy meghatározott szénatomjához foszfátcsoport kapcsolódik. Bebizonyították, hogy ez a vegyület az első köztestermék az állati szervezetekben - elsősorban a májban - szénhidrátot tároló glikogén glükózzá való bomlása során. Kimutatták azt is, hogy a folyamat megfordíthatósága miatt bizonyos esetekben ez az utolsó köztestermék a vércukor glikogénné alakítása során.

Hat évvel később sikerült megtisztítaniuk a glikogén - Cori-észter átalakulást katalizáló enzimet, s azzal 1943-ban már mesterséges glikogént állítottak elő. Az átalakulás eme bizonyítékai tették lehetővé számukra a "Cori-kör" néven ismert biokémiai körfolyamat felvázolását. Úgy vélték, hogy a májban levő glikogén vércukorrá bomlik, ez pedig az izmokban visszaalakul glikogénné, s ott e vegyület tejsavvá bomlása szolgáltat energiát az izom összehúzódásához. A tejsavból azután a májban ismét glikogén képződik. Az állatok szénhidrát-anyagcseréje hormonális szabályozásának tanulmányozásával a Cori-házaspár kimutatta, hogy az adrenalin a glikogén aktivált glükózzá bomlását elősegítő foszforiláz-enzim termelődését váltja ki, míg az inzulin a glükóz foszforilálásának gyorsításával csökkenti a vér cukorszintjét.

Felesége halála után Carl Cori a glikogén tejsavvá bontásában résztvevő enzimek fizikokémiai működésének vizsgálatával foglalkozott.

KFKI Home >  História - Tudósnaptár