Compton, Arthur Holly (szül. 1892. szept. 10. Wooster, Ohio, USA
- megh. 1962. márc. 15. Berkeley, Kalifornia), amerikai fizikus,
1927-ben az angol C. T. R. Wilson társaságában fizikai
Nobel-díjat kapott, mert felfedezték, hogy az elektronokkal
ütköző röntgensugarak hullámhossza miképp
változik. Az eredményt elméletileg is értelmezték.
Ez az ún. Compton-effektus, amelynek során a foton energiát
ad át az elektronnak. Az 1922-es felfedezés igazolta az elektromágneses
sugárzás kettős, hullám és részecske
természetét.
Compton, a fizikus Karl T. Compton öccse, 1916-ban kapott doktori (Ph. D.) fokozatot a Princetoni Egyetemen. 1920-ban St. Louisban a Washington Egyetem fizikatanszékének vezetője lett. 1923-ban nevezték ki a Chicagói Egyetem fizikaprofesszorává, ahol 1942 és 1945 között a metallurgiai laboratóriumot vezette. Itt valósították meg az első önfenntartó atomi láncreakciót, előkészítve az utat a nukleáris energia szabályozott felszabadításához. 1945-ben a Washington Egyetem rektora lett, 1953 és 1961 között ugyanitt a természetrajz professzora volt.